Miért nem kell tartanom attól, hogy ha szembeszegülök a nárcisztikus párommal, akkor elhagy?

Az szerintem meg attól függ, hogyan szegülsz szembe vele... mellesleg egy pszichológus sem omnipotens, nem tudhatja a jövőt...

Ne azért szegülj szembe a pasiddal,mert a pszichológus szerint nem fog elhagyni, hanem azért, mert te úgy érzed, hogy olyan elnyomásban már nem tudsz élni! én is azt mondom, hogy állj ki magadért, de ilyenkor bizony számolnod kell azzal a lehetőséggel is, hogy rossz vége lesz! Ha úgy csinálod, hogy közben rettegsz, hogy elveszíted, és ne adj Isten, elveszíted, akkor magadat fogod hibáztatni. Míg ha magadért teszed, akkor akármi lesz a végeredménye, tudni fogod, hogy meg kellett tenned, mert nem tudtál már úgy élni, ahogy neki tetszett.

Na persze az is igaz, hogy egy "mezei" veszekedés miatt nem szoktak párok szétmenni, csak azt mondom, hogy minden benne van a pakliban, de szerintem az a fontos egy párkapcsolatban, hogy egyenlő felekként kezeljétek egymást. Ennek érdekében pedig tenni is kell.

A nárcisztikus elsősorban önimádó, úgy tudom, és kevésbé uralkodó.

Azért mondhatja ezt a pszichológus, mert a párodnak kell egy olyan ember, aki ápolja az önimádatát, behódol neki, a szépségének, szellemességének, intelligenciájának, nos, és esetünkben ez pont te vagy, talán ilyen, erre alkalmas a személyiséged.

Neked meg, gondolom, tele a bugyrod azzal, hogy mindig az van, amit ő akar, és mindig minden róla szól, az életetek és az egész világ is. Nyugodtan jelezd neki, hogy ott vagy te is, mint önálló személyiség, akarattal, gondolatokkal, érzelmekkel. Ha nem tetszik neki, akkor léphetsz, ő úgyis azt gondolja, őt képtelen bárki is elhagyni.