Mi segítheti elő a megváltozásom? Elekrülhetetlen az összeomlás a változáshoz?

Érdekes, amit a katonaságról írsz. Én ugyan nem voltam katona, de rengetegszer passzolt le anyám nyári táborokba kiskoromban, mert dolgozott és nem volt kire hagynia. Szigorú szabályok szerint mentek a napok, és mostanában érzem azt, hogy talán ez is segített abban, hogy most könnyebben viselem a munkahelyi alkalmazkodást, meg úgy általában az alkalmazkodást az élet igazságtalan helyzeteihez. Más kérdés, hogy a sportot akkor utáltam meg (ha takarodó után beszélgettünk, a felügyelő tanárok guggolásokat végeztettek éjszaka a folyosón).

Többször vettem észre, hogy azok az emberek panaszkodtak ilyesmikről, amit a kérdező is írt, akiknél ez kimaradt, mert pl. kibulizták, hogy ne kelljen menniük sehova. Közösségi életük, emberi kapcsolataik, kompromisszum- és stressztűrőképességük nulla. Gondolom, a katonaság a gyermektáborok durvább változata.

Kérdezőnek egy kitartásra és stresszlevezetésre nevelő sportot ajánlanék.

Szia!

Ajánlom figyelmedbe (és sorstársaid figyelmébe) a következő linket:

[link]

Azt gondolom, ez jól leír dolgokat...

Ha esetleg tudok segíteni abban, hogy ne süllyedj, vagy bármi kérdésed van, írj bátran (akár privátot).