Mit tegyek? Segítség kellene :' (

15 éves lány vagyok, szülői hátterem inkább úgy írnám le h nem sokat foglalkoztak velem kiskoromban. Apám alkoholista, anyám nem áll hozzám úgy mint ahogy kéne, bátyámmal nem sokat beszélek... most szakított velem a barátom, akihez nem álltam ÉN úgy hozzá ahogy kellett volna, mert rengeteg a problémám, és nagyon ideges, feszült lettem. Az a baj hogy csak most jöttem rá hogy valójában mennyire fontos nekem, mennyire szeretem, és egy-két nap alatt képes lennék miatta a változásra. Most fogunk költözni a szülinapomon, és utána új suliba megyek, apám elől költözünk el 3-an, mert nem bírjuk tovább, szüleim el is váltak 2 éve. Azért érzem h segítség kellene, mert nem tudom levezetni a feszültséget, a dühömet, és emiatt falcolom, vagdosom magam... az exbarátommal még beszélek, nem akartam haraggal elválni, mert szeretem :( Megígértette velem, hogy nem fogok semmit sem csinálni magammal, mert tudja h milyen vagyok. De egyre nehezebb ellenállni a vágynak, egyre nehezebb a kín h nem láthatom a véremet, nem érezhetek fájdalmat amit magamnak okoztam... folyamatos sírógörcs kerülget, de sírni nem tudok, a szívem összetört, enni sincs kedvem, valahogy élni sincs... :(

Negatív kommenteket nem szeretnék kapni, csak segítséget szeretnék :(