Pszichológussal kiderítettük mi okozza a rosszul létemet ezt azonban elég nehezen tudom elfogadni. Más is volt így ezzel?

Nekem az jutott eszembe, hogy ezen csak te tudsz változtatni. A pszichodoki az csak segíteni tud de igazából rajtad múlik minden, neked kell akarni kilépni ebből. Én nem tudom mit csináltak a szüleid, de én a párom példáját látom hogy vele mit tettek, és mégis erős volt és túllépett. Mondjuk én és a családom is sokat segítettünk a hozzáállásunkkal, bátorítással, de mivel akarta hogy ne őrölje fel ez az egész nem is lett semmi problémája.Pedig ha valakinek volt otthon trauma az ő volt. Szóval akarnod kell, és ez a negatív hozzáállás csak tovább rontja a dolgokat.És a rosszullétek beképzelésében is csak te tudsz változtatni. Képzeld el pár éve hasnyálmirigy gyulladással kórházba kerültem. Előtte semmi komoly, se kórház. Erre ott lett egy gyógyszer allergiám. Mikor kijöttem ( csak 4 napot voltam bent) nálam is fura tünetek jelentkeztek. Éreztem hogy nem kapok levegőt pedig nem is volt igaz, nem mert semmi gyógyszert bevenni. Amit írtak nem szedtem be. ( pedig a gyógyszerallergiakor csak viszketni kezdtem a kórházban amit rögötn orvosoltak) és utána egyre többször éreztem ezt a fulladásos dolgot, de nem történt közben semmi. Volt, hogy éreztem dagad a torkon de nem is volt igaz. Ha tömegbe mentem akkor is elgyengültem. Na és akkor olvastam különböző pánikbetegségekről és eldöntöttem hogy na nem én nem leszek ilyen, utána meg gyógyszereket szedjek stb.. Tudatosan legyőztem még az elején, mikor éreztem a légszomjat akkor rágondoltam hogy ez nem is igaz mert jól kapok levegőt stb,... szóval agyban dőlnek el ezek a dolgok. És csodálkozok hogy 4 nap kórház így kiborított, pedig ott csak infúzió, injekció meg koplalás volt.

Hali! Ha túl vagy egy terápián az már nagyon jó, de nem várhatod egyik pillanatról a másikra a javulást, sajnos ha kiskorod óta tart ami kiváltotta nálad ezt a megváltozott tudatállapotot, akkor annak bizony idő kell amíg egy teljesen új gondolkodásmódra át tudod magad állítani. én épp küszködök a pánikbetegséggel, anti depresszánst még nem szedek csak nyugtatót, és próbálok bejutni egy ingyenes terápiára, mert nincs lóvém pszihológusra, de arra már most felkészítettek hogy ezek a folyamatok lassan történnek, és folyamatos munkát igényel tőled ha meg akarod változtatni ezeket a folyamatokat magadban. Kitartás, és próbáld szeretni és elfogadni magad, az a kulcsa mindennek!