Mit tegyek most?
Előre szólok több részben rakom be mert nem hajlandó elküldeni normálisan. Köszi
Nem akarok minden részletbe belemenni, de a lényeg az ,hogy egyszerűen nemtudom mitévő legyek.
Most lett vége az érettségiknek(az írásbeli) és azthiszem ma délután realizálódott bennem először ,hogy vége ennek az egész dolognak, a diák éveknek meg úgy az eddigi egész életemnek. Tudni kell ,hogy az utóbbi akkor fordult rosszra amikor középsuliba mentem és nagyon ostoba emberek közé kerültem akik mellett egy teljesen más "univerzumban" kellett élnem és emiatt kialakult egyfajta általános fáradtság érzet ,teljes szociális zárkózottság (a mutassuk meg magunk -szeretném- de nem megy, úgy érzem kevés vagyok és mindenki lenéz meg gyűlöl), magamat képtelen vagyok "feldolgozni" - kb. nem esik le hogy ez én vagyok, folyton más valaki szeretnék lenni- depresszió olykor-olykor, szorongások.
"ma délután realizálódott bennem"
Nem "realizálódott bennem", hanem "rádöbbentem". Anglicizmust írsz, ráadásul azt is hibásan.
"vége ennek az egész dolognak, a diák éveknek"
Ennek örülnöd kellene, hiszen ezt érzed:
"nagyon ostoba emberek közé kerültem"
Ennek most végre vége van!
"teljes szociális zárkózottság"
Te angol vagy? A szociális az az, amikor bemész az önkormányzathoz és vered az asztalt, mire kapsz egy kis szociális segélyt.
"a mutassuk meg magunk -szeretném- de nem megy, úgy érzem kevés vagyok és mindenki lenéz meg gyűlöl"
Igen, lenéznek abban a középiskolában, amit most hagysz el, aminek örülnöd kellene.
"nem esik le hogy ez én vagyok, folyton más valaki szeretnék lenni- depresszió olykor-olykor, szorongások"
Ilyen a kamaszkor. Keressük magunkat. Kipróbálunk 500 dolgot, a legtöbb esetben vicces kudarcok lesznek belőle. Aztán találunk 1-2 szerepet, amit el tudunk látni, és eldöntjük, hogy ezek leszünk, ha nagyok leszünk.
18:02
Mozognod kellene, sportolnod vagy fizikai munkát végezned, ami lenyugtatna egy kicsit, ráadásul kézzelfogható dolog, ami a földön tart. És más dolgokat is kellene csinálnod, amik javítják a realitásérzékedet. A legjobb erre egy kis munka.
"Egyébként még kapcsolatom sem volt se normális barátom ,annak ellenére ,hogy sokan oda vannak értem, "
Ha oda vannak érted, akkor csak tőled függ, hogy fogadod-e a hódolatukat. Ha úgy döntesz, fogadod, akkor meglesz az eredménye. Valószínűleg az a helyzet, hogy tele vagy sértettséggel és olyan felsőbbrendűség-érzéssel, ami mögött ott lappang az elégtelenségtől való félelem is. Ezért sem egy szintre nem akarsz kerülni másokkal, sem pedig kinyílni nem mersz feléjük. Mondjuk ezen segíthet, ha beiratkozol az egyetemre, sok okos és zseniális emberrel kerülsz össze, akiket egyenrangúként tudsz kezelni vagy akár tisztelsz is.
"ost fogalmam sincs mit tegyek itt vagyok félig elmebetegen gyűlölöm magam "
Hát igen, ebből az öngyűlöletből kellene kigyógyulnod. A pszichológussal legyél őszinte. Ha a kezelés nem segít, válts terapeutát.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!