Ez depresszió lenne?

Menj pszichológushoz.

Érdemes elgondolkodni azon, mikor tör rád a boldogság. Ez depressziósokra enyhén szólva nem jellemző. Nyilván szeretnéd, ha ez gyakoribb lenne. Mik a feltételei?

Ha nincsenek barátaid, az rossz érzés, és jól indokolja, hogy miért vagy levert. Ezen változtatni kellene. Pszichológus ebben is segíthet.

Az nem feltétlenül jó megközelítés, hogy kiharcolod magadnak a "depresszió" diagnózist, és aztán kapsz majd csodatablettát, ami hetek alatt boldoggá tesz. Ez ugyanis a valóságban nem így történik. A rossz kedved okait kellene megszüntetni.

A depresszió komoly dolog. Én voltam ott, tudom, milyen rettentő. Nálam csak pár hónapig tartott, de az maga volt a poklok pokla.

Aztán elmentem Tündérhegyre. (Nézz utána a neten.) Ott voltam 3 hónapig, és teljesen meggyógyultam. Pszichoterapeuták segítségével. Tőlük tudom, hogy ebből a betegségből jellemzően EGYEDÜL nem lehet kigyógyulni. Legalábbis végérvényesen és gyorsan nem. A te eseted pedig nekem is mániásnak tűnik. Egyszer fent, aztán lent. Tipikus.

A gyógyszerektől nem kell félni. Nem diadal, ha az ember "egyedül" gyógyszerek nélkül szenved hónapokon-éveken át amíg meggyógyul. Én igenis szedtem gyógyszereket, jártam a terápiákra, és három hónap alatt teljesen meggyógyultam. Nem lettem függő, debil, és miegymás.

Tehát ha gyógyszert kapsz, ne dobd el azzal, hogy nem fogod beszedni. Viszont jól kérdezz körbe a terapeutával kapcsolatban, hogy milyenek mások tapasztalatai. Mert hallottam már olyanról hogy valaki teljesen hiába járt évekig egy méregdrága terapeutához, aztán ő is Tündérhegyen kötött ki. Ahol végül végre meggyógyították...