Hogy hívják azt az állapotot, amikor dühroham kerülget múltbeli emlékek miatt, és ez a koncentrációmat is zavarja?

Szorongást? Azt nem mondanám. Inkább levertséget. És kontrollálnom kell magamat, hogy a belső ingerültség nehogy fizikai tettekhez vezessen (bár ettől megérzéseim szerint még messze vagyok). Jelenleg szabadságon vagyok, és az zavar, hogy nekem ilyenkor elvileg félre kellene tennem a hétköznapi gondokat, de mégis bekísértenek.

Jobb híján testmozgással próbálom orvosolni (mint feszültséglevezetés), és alkalmanként recept nélkül kapható nyugtatóval. Annyira (még) nyilván nem súlyos a helyzetem, csak nehogy az évek múltával a helyzet drasztikusan változzon. És a fentiekre az is rájön, hogy magányos vagyok (30/F).