Nem maradt senkim - ilyenkor már elfogadott az öngyilkosság?

Lesz majd társad, gyerekeid.

Aki megöli magát azért nem jönnek a túlvilágról és itt marad a közteslétben.

Kedves Kérdező! Őszinte részvétem. A soraid alapján tényleg nagyon magad alatt lehetsz.

Majd mindenki érzett már olyat, hogy nincs tovább, hogy nincs értelme folytatni. Nem vagy ezzel egyedül. Az természetes, hogy az ember néha elkeseeredik. Különösen akkor, ha a szeretteit veszíti el. Ha azonban ez a nekibúsulás nem akar idővel oldódni, akkor segítséget kell kérned.

Vagyis pszichiáterhez kellene fordulnod. A problémád orvosolható. A gyászmunka egy komoly, nehéz lelki folyamat, ami bárhol, bármikor elakadhat. Ebben tudna neked egy szakember segíteni. Átjuttatna az akadályokon. Utána megkönnyebbülnél.

Az öngyilkosság előtt pedig gondolj arra, hogy a szeretteid, akiket már eltemettél, vajon helyeselnék-e az ötletedet? Vajon ők mit tanácsolnának neked?

"Nem maradt senkim - ilyenkor már elfogadott az öngyilkosság?"

Nem logikus a kérdés. Ha nincs senkid, attól még lehet a jövőben. A veszteségeket idővel fel lehet dolgozni, ha egyedül nem megy, menj pszichológushoz.

"ezzel már senkinek nem okozok fájdalmat"

Magadnak viszont okozol, amennyiben öngyilkosság esetén lemaradnál több évtizednyi életről, amit mindenféle jóval lehetne tölteni. Elsősorban egyébként önmagunkért élünk, nem másokért. Különben az a furcsa, hogy ebben a pillanatban a GYK-n még sok más ember is írja, hogy nincs senkije és barátokat keres. Miért nem veszitek fel egymással a kapcsolatot?

"Jó úgysem történne"

Tudod a jövőt? Jós vagy? Ha igen, miért nem nyitsz jósdát?

"még ha történne is, nem kárpótolna a rengeteg rosszért."

A múltat azért hívják múltnak, mert elmúlt, azaz NINCS. CSak annyiban hat rád a múlt, amennyiben életben tartod azzal, hogy felidézed, hogy egy kicsit szenvedhess rajta. Ezt azonban nem kötelező csinálni.

Kitől kérdezed: elfogadott-e az öngyilkosság? Mégis van valakid, aktől választ vársz.

Nincs senkid... Próbáltad már, hogy nem szólsz senkihez egy hétig?

A benned lakó szeretetet ne vidd magaddal, előbb add át másnak, itt és most, mert várják. Előbb add tovább a mosolyt, a simogatást, a "köszönöm"-öt.

Én is választ várok!