Nagyon hirtelen haragú vagyok, egyszer csak kitörök, utána viszont mindig megbánom. Mit tehetnék ez ellen? (bőv. Lent)
Nem konkrétan agresszió ez, inkább szerintem hiszti féleség. Ezzel teszek tönkre mindent és mindenkit magam körül. Sokszor kis dolgokon is felhúzom magam, ilyenkor előfordul, hogy hirtelen "elszáll az agyam" és nem vagyok tudatában mit beszélek vagy mondok, utána persze megbánom, de már hiába magyarázkodom, hogy nem gondoltam komolyan. Van, hogy nem is emlékszem rá tisztán mit mondtam. Eddig még csak családon belül fordult elő, azonban a legutóbbi esetben nagyon sok mindenre kihatott és jó kis felfordulást is csináltam magam körül. Most nagyon rosszul érzem magam, nem merek senkihez közelíteni pont e miatt. Az a furcsa, hogy az ismerősök egy kedves lánynak ismernek, én viszont utálom magam, mert tudom, hogy egy önző, irigy és rosszindulatú ember vagyok.
Meg tudok még változni valaha is?
22L
Szerintem rosszabbul látod, mint valójában.
Nem állíthatod azt, hogy egy bármilyen ember-(pl. te) a rossz tulajdonságai vagy kizárólag és semmi több.
Az is rossz megközelítés lenne persze, ha azt állítanád, hogy amikor a jó tulajdonságaid kerülnek előtérbe az vagy te.
Az igazság pedig az, hogy mindkettő te vagy.
Az ember ilyen furán bonyolult lény.
Hol a jó tulajdonságok kerülnek előtérbe, hol a rosszak.
Ahhoz, hogy ember légy, erősítened kell magadban a jót és minél inkább igykezz kordában tartani a rosszat.
Ez sajnos egész életünket végigkisérő dolog, de lasssan, lassan lehet előre jutni. Gyakorold magad az önuralomban, igyekezz késleltetni a reakcióidat amikor "elszáll az agyad". Amikor már érzed, akkor pl.menj el onnan, amíg lecsillapszol, vagy próbálj minél több dolgot poénnal elütni, ne szívd mellre, ne legyél olyan érzékeny-ugyanis legtöbbször azért lehet, mert túl személyesnek veszed.
Most is ahogy írod, kicsit olyan önostorozó az egész. Ez persze rendben van egy bizonyos határig, mert jó ha van önkritikád, de az sem helyes, ha átesel a ló tulsó oldalára és kizárólag a rosszal azonosítod magad, mert ez egyszerűen nem igaz.
Környezeted felismerte benned a jót, és be kell látnod az is igaz, ez is igaz.
Van olyan, --ahogy látod, hogy látszatra két igazság is van, holott egymással ellentétesek.
Ha ezen elgondolkodsz, akkor nagy bölcsességre juthatsz az élet más területein is. :)
Istenem. Pontosan ugyan ez van velem... mintha én írtam volna.
És tegnap sikeresen elbaltáztam egy olyan dolgot, ami miatt most olyan borzasztóan érzem magam, hogy legszívesebben térdre borulva zokognék a lábai előtt az illetőnek, de szerintem az is felesleges lenne. Én képes vagyok úgy elborulni, hogy órákig hergelem magam, aztán képes vagyok sms-ben, levélben mocskolódni.
És most talán volt igazság abban, ami miatt kiakadtam, és mocskolódtam, de nem így kellett volna a tudtára adnom. Az eredménye hasonló hangvételű válasz, letiltás, üzenetek olvasatlanul törlése... stb.
Nem tudom hogyan kérjek megint bocsánatot, mert ezt már párszor kicsit finomabban eljátszottuk, és kifejtette a levelében, hogy hanyagoljam a jövőben, főleg az ilyen mindent megbánós bocsánatkéréseket. Pedig ilyenkor, én tényleg komolyan gondolom, tényleg őszintén bánom. :(
Nem tudom mit tegyek... annyira utálom magam, hogy ilyen vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!