Milyen problémái származhatnak belőle ha ilyen marad? Illetve van esély, hogy "kinövi"?
Egy jó barátnőmről van szó, aki 25 évesen még mindig álomvilágban él. Nagyon okos, értelmes lány, szereti a művészeteket, van, hogy az utcán elmereng és (azért halkan) elkezd énekelgetni. Csupaszív lélek, de érzelmileg kicsit olyan, mintha még mindig 12-15 éves volna. Mindig van valami új tárgya a rajongásának, tulajdonképpen evvel kiéli az érzelmeit, közelebb nem került még kapcsolatba az ellenkező nemmel. Viszolyog is a dologtól (akár attól, hogy megérintse őt egy férfi), de erről olyan természetességgel beszél. Arról nem tudok, hogy bármilyen trauma érte volna.
Úgy vagyok vele, amíg a felsőoktatásban van (és úgy tűnik sosem került olyan közegbe, hogy emiatt cikizzék), talán nincs is evvel gond, érezze jól magát. De érthető módon, azért mégis aggódom érte.. Aki hosszútávon ennyire "kislány" marad, avval mi lesz? Vagy elképzelhető, hogy még megváltozhat?
Persze,természetesen megváltozhat,vagy találhat hasonló beállítottságú fiút magának.
De lehet hogy álomvilágban él majd továbbra is,és sok mindenből kimarad.
Az hogy nem is akar férfi,vagy mondjuk inkább a mostani fiatalokra hogy fiú(sok nem igazán férfi önállóságilag még 25 évesen sem,meg gondolkodásilag)közelébe lenni,nem érdeklődik,az akár önértékelési probléma is lehet,aki elégedettlen külsőleg magával,vagy életével,vagy sok pofon érte,sokáig az életben,szeretet hiányos azoknál fordul ez elő,nem akarnak mást közel engedni,főleg más neműt.Nem tudom itt erről van szó.
De van aki simán csak 25-28 évesen mutat érdeklődést és lesz vágya párkapcsolatra,olyan is van akinek meg soha.De ott lelki okok szoktak lenni.
De ha egyébként meg kimozdul,nem gubozik be otthonába,csak a saját világába,hajalndó eljárni veled sétálni,beszélgetni akkor egyenlőre nincs még annyira komoly baj.
Könnyen barátkozik?Nyitott személyiség?Elégedett az életével,magával,külsejével?Ezek elég fontos kérdések,hogy meg ismerhessük őt.
Köszi a választ!
Ez olyan relatív, hogy könnyen barátkozik.. Tulajdonképpen mindig talál magának társaságot (pl. iskoláiban), meg szabadidejében is tartja kapcsolatot néhány régi barátjával. Viszont evvel kapcsolatban az aggasztó, hogy úgy tűnik nem veszi észre, ha valaki nem kér a barátságából.. pl. az akárki olyan bunkó volt vele, mikor fölkereste, na, nem baj, legközelebb is fölkeresi. És ha akkor is bunkó, akkor azután is..
Az életével szerintem elégedett, a külsejével nem tudom, látszólag nem érdekli. (Egyébként nagyon helyes lány, csak olyan kislányos.)
Nekem úgy tűnik, hogy van egy burka (álomvilága), ahol ő otthonosan mozog, jól is érzi magát, de valahogy ez nincs igazán köszönőviszonyban a valósággal.
Hol látod, hogy zavar? Aggódom érte. A kettő nem ugyanaz.
Te nem aggódnál olyan barátnődért, aki az évek előrehaladtával is olyan, mint egy 12 éves kislány? Szerintem egy kislány a felnőtt világban sebezhető.. Ezért aggódom érte.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!