Hol tudnék pszichopatákkal ismerkedni, beszélni?

ez nem igaz. Vannak érzelmeink. Az, amit úgy hívtok, lelkiismeret, na az nincs a magamfajtának.

mesélek egy sztorit, az érzelmekről, meg a pszichopátiámról.

szal végzős gimis koromban fülig szerelmes voltam a barátnőmbe. De a kiscsaj otthagyott, ráadásul pont azzal a csávóval kezdett el kavarni, akit legjobban utáltam az osztályban. Ez kicsapta nálam a biztosítékot. (szerelem, csalódás, düh, gyűlölet, csupa érzelem, nemdebár?)De most őszintén, ki nem érezne hasonlóan? legszívesebben megölnéd ilyenkor mindkettőt. ez az egyik leggyakoribb indíték a gyilkosságra, nézzetek csak utána.

Hát, bizony engem is hasonló gondolatok szálltak meg. De kinyírni valakit elég vagány dolog, ha elkapnak, akkor sittre vágnak, fiatalkorúként is kaptam volna vagy 8 évet. Ennyit nem ér a dolog, gondolom egyetértetek velem. Meg azért talán kicsit túlzás is lett volna, végülis, szenvedtem, de túléltem a dolgot. Úgy döntöttem, hogy nem lesz vérfürdő. Viszont kamatostul visszakapja mindkettő a szenvedést, amit nekem okoztak.

Mivel kettejük közül az exemet tartottam inkább bűnösnek, ezért elhatároztam, hogy a srácot csak kicsit dorgálom meg. Na annyit kell tudni róla, hogy kézilabdázott, nem is rosszul, a helyi nb1es csapat ifijeinek tagja volt. mivel elvette a csajomat, akit szerettem, úgy döntöttem, hogy elveszem tőle a kézilabdát, amit ő szeret. Hogy hogyan? Elmesélem.

Szal, nemtudom, hogy volt e ilyen nagyképű barom sportoló osztálytársatok, annyit kell róluk tudni, hogy hülyék, mint a sejhajom, de valahogy tornaórán mindig ők vannak a középpontban. Mindig nekik kell adni a labdát, mindig ők rúgnak kapura, mindig ők dobnak kosárra, és szerintük minden béna, amit te csinálsz. Ez a köcsög is ilyen volt. Beálltam a lúzercsapatba, akikkel sose volt hajlandó játszani a sportember, csak ellenük. Nincs is jobb helyszín elszabadítani az indulatokat, mint egy kosárlabda meccs. Nem volt más dolgom, mint kicsit provokálni. lehet, h nem tudok 3pontost dobni, de ebben jó vagyok. az óra felére el is szabadultak az indulatok, a sportember szinte folyamatosan szidott minket, főleg engem ekézett, kihasználva azt a tényt, hogy az exemmel járt. Ez bevallom, kicsit fájt. Nemsokára addig fajult a helyzet, hogy a barom az egyik csapattársamat úgy fejbedobta, hogy abba kellett hagynia a játékot. Erre vártam. A következő akciójukkor oldalról, sunyin beletapostam a térdébe. Reccs!!! Az a hang és a rezgés a lábamban, amit a szétszakadó térdszalagjai okoztak, megfejelve a vonaglásával, és a sírásával(!) az egyik legszebb gimis emlékem. Na, akkor egy pillanatra boldog voltam.

Most őszintén, ti mit csinálnátok azzal, aki lenyúlja a nőtöket/pasitokat? Ennyit megérdemel, nem? Hogy sírva, vinnyogva heverjen a lábatok előtt?

Persze, ügy lett belőle. De mivel a barom már egy másik gyereket is agyondobott, meg 6-an mondták azt, hogy ő csesztetett minket, az iskola (terveimnek megfelelően) nem vitte az ügyet a rendőrségre, megúsztam egy igazgatói figyelmeztetéssel (nem intővel!!! :D). hozzá kell tennem, eminens tanuló voltam, a tanárok kedvence, fel sem merült bennük a szándékosság.Még a kórházba is bementem, látogatni a srácot, aki megbocsátott :D én meg örültem magamnak, amikor láttam a szenvedést az arcán... Megérdemelted, gondoltam.

Ezzel letudtam az adósságomat a barom felé, és teljes erőmmel az exemre koncentrálhattam.végülis, ő a főbűnös. Na majd le is írom, hogy mit csináltam vele, de csak akkor, ha kéritek :D

szia. én is pszichopatának tartottam magam 1 évvel ezelőtt, ha beírod a keresőbe, akkor talán találsz 1 ehhez hasonló kérdést. de azóta sok mindenre rájöttem, ha kell megosztok egy pár dolgot veled. írj privátot

jelenleg 18 vagyok;

Amúgy Robert D. Hare-től olvastál?

"gírásának időpontja: tegnap 03:17"

Kedves hazudós hozzászóló. Ezt te valahonnan kiollóztad, és ideraktad, hogy lássuk micsoda egy okos pszichopata vagy. Pedig csak egy kis tyúkmellű besz.ari hazudós vagy.