Hogyan lehet feldolgozni a gyerekkori traumákat?

24 éves vagyok. Olyan "családban" nevelkedtem, ahol apám napi szinten véresre verte az anyámat a szemem láttára és néha engem is megvert, anyám alkoholista volt. Barátaim nem voltak, mivel szégyelltem a családomat. Amikor 6 éves voltam, akkor hagyott el minket apám. Azóta az alkoholista anyám mellett nevelkedtem. 3 éve tiszta ugyan, de ez a dolgokon már mit sem változtat...

Soha nem kaptam igaz szeretetet és iszonyatos volt úgy felnőni, hogy a saját családomnak is az útjában voltam, mert hozzá kell tennem, nem kívánt gyerekként jöttem a világra. Senkire sem számíthattam, csak magamra. A barátnak vélt emberek sorra elfordultak tőlem, mert nem tudták elfogadni, hogy annyira érzékeny vagyok, hogy elég egy rossz mondat és teljesen összeomlok. Végtelenül pesszimista, bizalmatlan, hitetlen és remény nélküli ember vált belőlem. Lelkileg annyira megtörtem, hogy a mai napig sem tudtam feldolgozni a múltat. A párkapcsolataim sorra tönkre mennek, mert hatalmas a szívem és megőrülök a szeretet legkisebb morzsájáért is. Hiperérzékeny vagyok, képtelen vagyok elfojtani az érzelmeim, ezért azt mondják fojtó a szeretetem. De én csak szeretném végre megkapni azt, ami eddig kimaradt az életemből...Azt, hogy vki úgy szeressen tiszta szívéből, ahogy vagyok. Testestől-lelkestől. Hiába mondatm el minden fiúnak, akihez közöm volt (2), hogy milyen életem volt, ami miatt most annyira érzékeny vagyok, egyik sem akarta megérteni. Minden napom áthatják a lelkemben okozott sérülések, mindent befolyásol a jelenben és a jövőben is. Van remény ebből kitörni?