Ha megölöm magam utálni fognak az emberek?

Ha egy nő terhes lesz, az jár az eszében, hogy megölje a magzatot?

Ha a gyerek ovis, azon gondolkodnak, hogy szabaduljanak meg tőle?

Amikor már tanul, utálják, mert útban van és csak hülyéskedik, bulizik, kefél és szarik mindenbe?

NEM, az emberek azért hoznak létre újabb embereket, mert szükségünk van újakra. Kinek ezért, kinek azért. Aki látszólag senkinek nem kell, idővel az is megtalálja a közegét, barátait, családját, vagy akár csak a sorstársait!

Azért élünk, hogy élvezzük. És hogy eközben senkinek ne okozzunk kárt, ha lehet, segítsük az élet élvezetében.

De a legelső a sorban Te vagy, aki segíthet neked. Ha Te nem ismered a saját értékeidet, ha lebecsülöd magad, a képességeidet; ha azért sértesz meg másokat mert még nem mersz ÖNMAGAD lenni és mentes lenni minden irigységtől, fájdalomtól, ha magaddal is elhiteted, hogy szar vagy, akkor sose leszel esélyes a belső boldogságra.

Keress valamit, amit szeretsz csinálni és hasznos, keress valakit, aki csak azért, mert Te OLYAN vagy, amilyen, szeret téged, vagy csak egyszerűen szereti a társaságod. Ezeket tedd sokáig, sokszor, sokmindenkivel, a rossz visszajelzésekre meg rá se ránts. MŰKÖDIK, innen jöttem...

Utálni senki sem fog!

Akik most is szeretnek, azoknak végtelen nagy fájdalmat okozol, mellesleg (előfordulhat) egész életükre szóló lelkiismeret furdalást okozol nekik, hogy a mindennapi robotban, harcban (ami elől ők nem menekülnek öngyilkosságba) miért nem fordítottak rád több figyelmet.

Akik nem kötődnek hozzád szorosabban, csak ismernek, azok sem fognak utálni, "csak" sajnálni fognak.

Sajnálnak, mert nem volt elég erőd felvenni az élet nehézségeivel a harcot, nem volt elég erőd ahhoz, hogy valakivel megbeszéld a problémáidat, és segítséget kérj annak megoldásában. Nem volt elég erőd beismerni azt, hogy egyedül nehéz, és mivel te is esendő ember vagy, szükséged van a másokkal való együttmüködésre, mások tanácsaira, segítségére.

előbb utóbb mindenki meghal...

akkor meg már várd ki rendesen a végét ;D