Miért vagyok ennyire ellentmondásos az emberekkel kapcsolatban? Ez mentális probléma?
Az egyik felem tiszta szívből gyűlöli az emberi fajt, ha kilépek az utcára elfog a hányinger, ahogy ránézek a többiek arcára, mozdulataikra. Ezt nem ecsetelem tovább, nem akarok nagyon belelendülni. A másik viszont ennek az ellentétje, és ami tényleg üti ezt, hogy pont emberekkel foglalkozó szakmát szeretnék tanulni, mert szeretnivalóak.
Ez mentális probléma szerintetek?
Hát ez mentális probléma, amennyiben nem testi, mint egy lábfájás.
"ha kilépek az utcára elfog a hányinger, ahogy ránézek a többiek arcára, mozdulataikra."
Utálod az embereket. Van ilyen.
"emberekkel foglalkozó szakmát szeretnék tanulni"
Tetszik ez a szakma. Ilyen is van.
Ugye nem az embereket szereted, hanem a szakmát (elméletben). Azt nem raktad még össze, hogy mivel jár az a döntés, hogy ezt a szakmát választod.
Nem tudom, mi lehet ez a szakma, de tegyük fel, hogy a pszichológia. Lehet, hogy szeretsz pszichológiai cikkeket, elméleteket olvasgatni, miközben az embereket utálod. Ebben az esetben meg kell fontolnod, hogy lehet-e úgy pszichológiát művelni, hogy közben lehetőleg ne találkozz emberekkel. Talán lehet, de jobb megfontolni, hogy érdemes-e erre játszani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!