Valami bekattant bennem? (bőv. Lent)

Lehet, de biztosat inkább a kezelőorvosod tud mondani és egy pszichoterápia is nagyon eredményes lehet.

Simán lehet a kimerültségtől is, nekem volt ilyen. De valóban lehet szorongástól is. Nekem szorongás volt depresszoióval keverve, és vannak érdekes sztoryaim is. PL 5 évvel ezelőtt nagyon mélyponton voltam, lekileg addig ettem magam, míg teljesen kimerültem, és nem vagyok benne biztos, de lehet hogy idegösszeroppanásom is volt (ha az az volt). Szóval nyáron dolgoztam önkénteskért. Lelkileg kész voltam több dolog miatt is, de nem akartam lemondani a munkát amit vállaltam. Végig is csináltam, keményen dolgoztam. Az egyik felettesemet hallottam amint rólam beszélt valakinek, s azt mondta neki rólam, hogy : "she is a hard worker". Szóval hogy keményen dolgozom. Szeretek dolgozni, de ami nagyon betett ott, hogy szinte egyedül voltam egy idegen helyen, bárki nélkül, akivel tudtam volna barátként kommunikálni. Mikor hazaértem, a testi és a lelki fáradtság betett: megérkezésem utáni éjjel mentem hazafelé a barátommal és a tesómmal. Mentem, de ugy éreztem mintha lebegve mennék, láttam, hogy megy a lábam, de nem éreztem..nem tudom leírni. Mikor le kellett feküdni, tisztára ugy éreztem, hogy most nem szabad elaludnom, mert reggel nem fogok felébredni. Iszonyatos érzés, halálfélelem volt. Anyukám felajánlotta, hogy mellettem alszik, én meg azt mondtam neki, hogy nem fog megijedni reggel, ha egy halott fog mellette felébredni? Magam is azt hittem, megbolondultam, de nem, mert még itt vagyok :). Van munkahelyem, mellette főiskolázom levelező tagozaton. A barátaimmal tartom a kapcsolatot. Szerintem fontos az embernek az, hogy sokat legyen körülvéve barátokkal, hogy legyen, akiknek elmondhatja a gondjait és akikkel együtt sírhat, nevethet. Igy egy egészséges személyiséget lehet fenntartani. Persze ha az a társaság "rendes", normális emberkékből áll. Ha ugy érzed, szükséged van szakember segítségére, ne szégyelld, hanem menj el hozzá. Nekem személy szerint akkor szokott legnehezebb lenni, amikor egyedül vagyok. Az ember társas lény, és ez nem muszáj hogy feltétlen partner legyen. Lehet egy barát is, akivel kölcsönösen megoszthattok mindent, ugy mindent át lehet vészelni.