Pánikbeteg sorstársak, a ti hétköznapjaitok hogyan zajlik?

Aik azt írtátok,hogy természetes gyógymóddal is segíteni lehet a gyógyulást,Ti mit ajánlotok?Az orbáncfű teát?Vagy van valami más gyógynövény kúra is?Esetleg teán kívül valami más?Valahogy gyerekkorom óta utálom a teákat:((

Én kávézok:))

Kedves utolsó!

Nem iszom napi két kávénál többet.Egyet reggel,egyet ebéd után.A beszélgetések nálam sajnos nincsenek meg,mert ahogy te is írtad,félek,hogy mindenki bolondnak,elmebetegnek tart majd és elfordulnak tőlem.Ráadásul most épp nem is nagyon járok emberek közé mert a harmadik babámmal vagyok itthon gyeden.Egyébként a munkahelyemen 2500 férfivel dolgozom együtt,kevés a nő,szóval a pasiknak mesélgessek?Leghamarabb 2 év múlva megyek vissza dolgozni.Az utcán akikkel talizom,azok nem olyanok,akiknek ilyesmiről beszélhetnék.A családom?Hát tudod a férjem tulajdonképp nem is érti mi ez és miért történik ez velem.A múltkor elédugtam a google-ban egy jó hosszú leírást a pánikbetegségről,férjem elolvasta,de valahogy totál közömbös maradt.Úgy érzem,ő férfiként nem ért meg.Másnak kinek beszéljek?A rokkant nyugdíjas anyámnak,aki több 100km-re lakik tőlem és ha ezeket meghallaná,szerintem ő is pánikba esne:))Vagy a 11,5 éves gyerekeimmel?Vagy a harmadik 7 hónapossal?

Ráaddásul tegnap elöntött a takony kór,amitől mg jobban úgy érzem,hogy meg fogok fulladni hiszen alig kapok levegőt most valóban.Szóval én is azt érzem,hogy meg fogok őrülni.Nagyon negatív gondolataim vannak.Persze a gyerekeim feldobnak,de ilyenkor is csak az jár a fejemben,hogy mi lesz velük ha diliházba kerülök?Vagy épp megfulladok....Borzasztó ám hidd el.Én,akinek regényes élete volt,romba dölt minden 2 hónapja.Nem értem mi válthatta ki.A magán pszichológus nekem nagyon drága lenne,kineziológus messze van tőlünk és mivel nem vagyok képes buszra szállni,így annak is lőttek,meg hát az is egy alkalom 6500ft!Nem tudom kifizetni.Marad a nyugtató.

Sziasztok!

Itt vagyok,csak a rengeteg dolog mellett nincs időm állandóan a gép elött csücsülni.

Tulajdonképp mindegyikőtöknek igaza van.

Mostanában egész jól vagyok,befejeződött a költözésünk az új kéglibe,berendezkedtünk,kezd a régi kerékvágás kialakulni.Gyerekek suli,ovi,a kicsivel vagyok itthon,lefoglalom magam,takarítok nézegetem a csinos új lakást:)

DE,a helyzet bonyolódik,mert múlt héten pozitív lett a terhes tesztem.Ennek én és a férjem nagyon örül,mert szerettünk volna negyedik babót is,DE!Voltam a pszichiáternél,aki viszont azt mondta,hogy abortuszra kéne mennem,mert így kismamaként nem tud beállítani semmilyen gyógyszerre,max a Frontin maradhat.

Közben ahoy elmondtam a dokinak,hogy a 0.5-ös Frontin szedése mellett ugyan olyan sz@rul érzem magam,a doki felírta a gyengébb 0.25-öset.Ezt szedem 4 napja és jobban vagyok.Azt mondta a doki,hogy az is lehet,hogy az erősebb gyógyszer nekem túl sok volt és rontott a helyzeten.Így írta fel a gyengébbet.

Voltam nőgyógyásznál is aki megállapította a terhességet.

Ő azt mondta,hogy a pszicho részébe ő nem szólhat bele,de csakis az én döntésem,hogy megtartom a babát vagy sem.

Na most milegyen?

Nem tudok a környezetemben pánikos kismamáról,akitől esetleg megkérdezhetném,hogy hogyan alakult az állapota terhesen.

Amúgy ez a pánik valami éppen a harmadik babám születése közben jött rám először a szülőágyon.De el is múlt és aztán úgy a babó 3 hónapos ora körül kezdődött ismét otthon.

Egyébként nem vagyok depressziós,nem érzem magam egyedül,örülök a tavasznak,imádom a gyerekeimet,akik észre sem veszik,amikor épp sz@rul vagyok.

Kell mennem május 16-án pszichológushos beszélgetni,nem tudom ő mit fog mondani a terhességre.

Én nagyon szeretem a gyerekeket,van is anyagi háttér felneveli négyet,szóval nem ez a baj.Csak valóban nem tudom,megtartsam vagy nem orvosi szempontból.

A szívem viszont nagyon nem akarja az abortuszt.

Kedves válaszolók,szerintetek most hogyan tovább?

Nagyon nem vaszilálhatok,mert a hetek telnek,és ugye csak a 12 hétig lehet műtétre menni.

Jaj annyira nem akarom elvetetni:((((

Kedves utolsó,köszi,tudom,hogy sok nőnek aki évekig próbálkozik és mégsem jön a baba,milyen érzés lehet ilyet olvasni,hogy én már háromszoros anyuka vagyok és most jön a negyedik babó.Tudom azt is,hogy felelőtlenség volt,egy valóban EGYSZERI alkalom,nem próbálkoztunk,mint a tesókkal,és tessék,azonnal terhes maradtam.Valahol ez rossz is,és jó is.

Talán ez a pici baba tudja,hogy most kell jönnie?Most volt itt az ideje?Nem tudom,nem annyira hiszek az "Istenes" dolgokban.De talán így van.

És mi van ha roszabbodik az állapotom?

Hirtelen tényleg nem tudom hogyan döntsek.

De köszi,hogy ilyen szép választ írtál,és bíztatsz hálás vagyok érte:)