Mit jelent az ha valaki magáról sokszor E/3-ben beszél?

Imádom az utolsó két hozzászólást, és nagyo9n egyetértek velük!

Tigress voltam (a vicc kedvéért :D)

Egyébként én is szoktam többes első személyben beszélni, de annak pl. oka van: mi felástuk a kertet, vettünk egy lábast (vagy akátmit)... Tudniillik: én és a férjem, tehát mi. De szerintem ez még eléggé normális dolog. Vagy nem? Ha tényleg együtt csináltuk, vagy együtt döntöttünk róla.

Én csak akkor szoktam mondani, mikor hallom a nevem pl:

xy: ...Kitti...

én: Mi van Kittivel?

Szerintem ez nem baj még :)

"Kissé fejletlen az "éntudata", nem azonosul önmagával."

A felvilágosodott mesterek szerint ez a megvilágosodás kulcsa. Ismert, hogy a kisgyerekek a legbölcsebbek, mielőtt teletömjük minden szarral a fejüket. Pl. ők is egy ideig így beszélnek magukról. Ha nem azonosulsz semmivel, amit a társadalom rád nevel (nemzetiség, a neved, az egód (állati részed) stb.), akkor elérheted a megvilágosodást.

Nem tudom mit jelent, de nagyon idegesítő. Bár anyukák szokták ezt mondani. Gondolom az amerikai filmekből tanulták. "Anya felöltöztet. Anya dolgozik. anya főz."

A másik, idegesítő, amit szintén az anyukák szoktak: T/1-be beszélnek. "Oviba járunk. Tanulunk beszélni. Már tudunk sétálni." -.- Az agyamra megy.

Ha valaki magáról sokszor E/3-ban beszél?

A kisgyermekkor egyik jellemzője, úgy 2-3 éves korig. Utána alakul ki az "én"tudat, ahogyan már itt valaki írta is.

Ha felnőtt beszél így, akkor

vagy túl sokat foglalkozott ilyen korú gyermekekkel / gyermekével, és önkéntelenül azonosul velük /vele,

vagy hülyéskedik, tréfálkozik,

vagy kívülről nézi önmagát, lehet, bírálóan.