Ugye nem vagyok pánikbeteg? Ha van itt köztetek olyan aki az, kérem segítsen!

Noh és utoljára:

A pánikbetegek pánikrohamjai kifejezetten NEM stresszhelyzetben történnek. Élik az unalmas kis hétköznapjaikat, amikor egyszercsak derült égből rájuk tör a halálfélelem, meg a többi. Azért is hívjuk betegségnek, mert nem a stresszhelyzetre adott normális reakció, hanem stresszhelyzet nélkül generálódó állapot az esetükben a pánikroham.

Az az érzésem, hogy szeretnéd bebizonyítani ezt a pánikbetegséget.

Továbbra is azt javaslom, hogy klinikai pszichológust keress fel. A mentális zavarok, problémák diagnózisának felállítása és kezelése a pszichológus pszichiáter kompetenciája. Ha panaszod van, akkor őhozzájuk kell fordulni.

Ennyi komment után nehéz úgy válaszolni, hogy azokat ne vegyem figyelembe, de megpróbálok a kérdésedre koncentrálni.

Szóval, kétségtelen, hogy pánikreakciót produkáltál. Az ilyen dolgok nem a stresszhelyzetben jönnek elő, hanem később. A pszichéd egy elképesztően összetett dolog, ami a konfliktushelyzetben megállja a helyét, de amint a tested és elméd lenyugszik, feldolgozza a kapott "infót" és reagál rá. Pszichésen sokmindenre képesek vagyunk, gondolj csak arra, mikor valakinek egy nagy vizsga előtt megy a hasa, vagy általános iskolás korodban egy témazáró előtt valóban lebetegszel, mert annyira nem akarsz iskolába menni :)

A te esetedben a rosszullét tüneteit a pszichéd hívta elő, és a szíved szapora verése beindít benned egy tudat alatti félelmet , nem megfelelő lesz az oxigénháztartás a keringésedben, ettől zsibbadhatsz is, a nehézlégzés is abszolút megszokott( hisz szokták is mondani , úgy érzem magam mintha fojtogatnának), na és mindezek begyűrűznek, és nyilván borzasztóan érzed magad. Tapasztalatból mondom, nálam is előfordultak már pánikrohamok (ugyanilyenek).

Ezt leküzdeni nehéz, ha úgy érzed, sehogy nem megy, szerintem semmi bajod nem lesz, ha beveszel egy nyugtatót (nyilván nem napi rendszerességgel), de összességében a dolgot magadban kell lerendezni. Ha ilyet érzel máskor, tudatosan beszéld be magadnak,hogy ez nem fizikai vagy szervi baj, így nem is lehet tőle bajod,nem fogsz meghalni, sőt elájulni sem, és azonnal próbáld magad elfoglalni valamivel. Hogy pánikbeteg vagy-e vagy sem, nem lehet tudni, nem is fontos azt gondolom, hogy "ragassz magadra egy matricát", az a fontos, hogy ha előfordul ilyen tudd kezelni a tudatoddal és ne is gondolj rá, hogy máskor is elő fog jönni.

Kerüld az efféle stresszhelyzeteket, ha a barátoddal való balhé így megvisel, hívd inkább fel, vagy hagyd ott. Ha azonban mégis előfordulna többször is ilyen, valóban fel lehet keresni egy pszichológust, de persze csak ha azt érzed megnyugtatónak. Remélem megnyugtattalak kicsit!

Nem tudsz neki segíteni! Más átesni egy betegségen és más érteni azt a betegséget és meggyógyítani azt! Attól még, hogy átestél egy vakbélgyulladáson, nem jelenti azt, hogy meg is tudod gyógyítani.

A PÁNIKBETEGSÉG és PÁNIKROHAM között van különbség! Egyáltalán nem lesz minden ember PÁNIKBETEG, aki már átélt PÁNIKROHAMOT! Ez nem így működik.

Persze lehet, ezért küldtük el többen a kérdezőt szakemberhez.

A nyugtatóra pedig nagyon könnyű rászokni. És tüneti kezelésre való, a pszichoterápiával párhuzamosan!

Elhiszem, hogy segíteni akarsz, de hidd el nem azzal segítesz valakinek, hogy diagnosztizálgatod így látatlanban és gyógyszereled, hanem akkor, ha rábeszéled, hogy forduljon olyan szakemberhez, aki valóban tud neki szakszerűen segíteni!

@22:32

Ilyen flepnit sok ember fel tud mutatni, de én nem lennék rá olyan büszke a helyedben. A nyugtatók felboríthatják a normális agyi kémiát, amivel tényleg meg tudja betegíteni magát, ezért kizárólag orvosi javallat esetén szabad szedni. A stresszre adott testi válaszreakció teljesen normális. Az ideális levezetése pl. a futás.