El fog múlni? /szorongás/depresszió/

Sziasztok! Azzal kezdeném hogy tervezek pszichológushoz menni, viszont nagyon sokat segítene ha írnátok tapasztalatokat, tanácsokat: Soha nem voltam szorongós, és nem igazán volt olyan az életem során, hogy ok nélkül szomorú lettem volna. Pár havonta előjött bennem az esti elalvás előtt, hogy “Milyen gyorsan megy az idő…” aztán pár könnycsepp után már el is aludtam és nem agyaltam ezen hónapokig. Ez így ment kiskoromtól egészen 2024 októberig. Októberben nagyon hirtelen előjel nélkül elhunyt egy ismerősöm aki a szüleimmel egyidős volt. Nagyon nagyon megsirattam pedig évente max 1x beszéltünk tehát nem voltunk valami közel, szerintem inkább az a tudat készített ki hogy ez a szüleimmel, szeretteimmel is akármikor megtörténhet, kb 1 hét után vége lett a sírásnak, ment tovább az életem. (Bár még most is nehéz elhinnem, hogy ez tényleg megtörtént..) Majd nagyjából három hétre rá minden ok nélkül elkapott a rossz kedv este, nem tudtam megnevezni pontosan hogy mi a bajom csak sírtam, kisírtam magam, beszéltem a párommal erről és elmentünk aludni. A gond azzal van hogy egyre sűrűbben és sűrűbben jönnek elő ezek a rossz hangulatok. Most ott tartok hogy naponta többször is, akár a legboldogabb pillanataim közben is. Pontosan nem tudom megnevezni hogy mire gondolok, valamikor erre valamikor arra, valamikor az idő múlása bánt, valamikor az élet értelmét keresem. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, egy nagyon jó családom és egy nagyon szerető párom van, a tanulmányaimban is sikereket érek el és jó barátaim is vannak, egészséges vagyok, edzek és az anyagi körülményeink is jók, egy szóval minden tökéletes körülöttem. Akkor miért érzem ezt? Olyan mintha megbolondulnék. Eljut az az agyamig hogy mennyire szerencsés vagyok és hogy nincs miért szomorúnak lennem, próbáltam meditálni, légzésgyakorlatokat csinálni, tényleg úgy érzem mindent próbáltam de semmi sem segít. Sokszor már annyira félek, hogy közeledik az este és megint rossz kedvem lesz hogy szerintem már bemagyarázom magamnak. És tudom, hogy a választ aminek a legjobban örülnék, hogy, “nyugi megáll az idő, senki nem fog tovább öregedni” nem fogom megkapni de szeretném ezt az egészet már lezárni magamban. A neten azt találtam hogy ez depresszió valahol azt hogy szorongás, én nem vagyok pszichológus nem akarok magamnak diagnózist felállítani csak szeretnék olyan tapasztalatokat hallani ahol sikerült ezt a “valamit” leküzdeni, és az is érdekelni, hogy hogyan, vagy hogy ti mit gondoltok miért lehet ez? Köszönöm:( Kérek mindenkit, hogy nyugodtan írja le amit gondol, még ha az negatív is. (Lehet pont az segít?)