Kezdek depressziós lenni, vagy már az is vagyok? Segítség!
Kicsit hosszú lesz, köszönöm annak, aki végig olvassa!
Szóval én egy húszas éveim közepét elhagyó nő vagyok.
Egy ideje azt vettem észre, hogy minden napom ugyanaz, mellette iszonyúan kimerült ezáltal ingerült és hisztis vagyok. A reggeleket szívből gyűlölöm, volt már, hogy sírva indultam el munkába. Szóval az említett ugyanolyan napok úgy néznek ki, hogy hajnalban kelek, másfél órát utazok a munkahelyemre hogy aztán ott is csesztetve legyek, majd miután túléltem a napot, rohanok haza persze szintén másfél órás utazás után főzni, mosni összepakolni a párom után, aki jóformán egy krumplit se süt meg magának.
Minden másnap főzök, mert sajnos nem engedhetjük meg magunknak, hogy hétköznap ne főzzek és rendelgessünk ebédet a munkahelyeinkre. Ráadásul a párom meg se eszi az ilyen menüket.
Észre sem veszem és újra jön a reggel és kezdem elölről. Semmi örömöm nincs. Hétköznap túlélő üzemmódban működök. Sokszor fordult már meg a fejemben, hogy ha ennyi az élet, akkor nincs értelme folytatni.
Igen, öngyilkosság gondolata merült fel.
5 éve dolgozok egyébként itt, és azóta érzem magam egyre rosszabbul, mert nincs időm semmire. Közben lett egy párom is, azóta hatványozottan igaz az időhiány.
Most jönnének a válaszok, hogy szervezzünk programokat menjünk valahová, de hétvégén már örülök, hogy sehova nem kell menni, legszívesebben mindig aludnék. Persze nem teszem mert ilyenkor érem be magam amire hétköznap már nincs időm. Pl takarítás.
És újra hétfő lesz.
Segítsetek, szakemberhez forduljak? Vagy mit javasoltok?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Igen, fordulj szakemberhez.
Ez nem "sima" depresszió, hanem súlyosabb kiégés, párkapcsolati probléma, túlterheltség és kimerültség. Aminek számos, akár belgyógyászati oka is lehet, ezért háziorvost is érdemes lenne felkeresni legalább alap labor végett, ideértve a pajzsmirigy funkciót is. Pihenj sokat most az ünnepek körül, és főleg keress egy normális, sokkal közelebbi munkahelyet. Esetleg egy normális pasit is. Mert megérdemled.
Köszönöm!
Azt el is felejtettem írni, hogy az is nagyon rombolja a hangulatom és az önbizalmam, hogy az édességekben, nasikban leltem meg az örömforrást, aminek következménye 12 kg plusz lett. Így sem vagyok kövér, mert ahonnan indultam az már majdnem vékony volt, de engem nagyon zavar. Tudnék ellene tenni, tudnék kevesebbet enni vagy nem megenni azt a csokit, puszedlit, péksüteményt, de mindig úgy vagyok vele, megeszem mert ennyi jár.
Olvastam erről már én is, én is megtaláltam a kiégés szót, és teljesen rám illettek a jellemzések, csak nem mertem elhinni, hogy harminc alatt is létezik ilyen. Másnak egyébként nem is mondom erről semmit, mindenki csak úgy van vele, hogy "jaj, xy-kának semmi dolga, nem értem miért hisztizik" .
Valamiért pl a főnökömék is azt gondolják, hogy én már otthon csak hátradőlök.
Anyukámnak se szívesen mondanám, mert ő meg azzal jönne, hogy dehát sajnos ilyen az élet, meg dehát mi lesz ha még gyereked is lesz stb.
Úgy érzem, nem lelnék megértésre.
Legalább itt hátha segít valaki.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!