Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Váltsak e iskolát máris?

Váltsak e iskolát máris?

Figyelt kérdés

16/L (evvesztes)


Sziasztok!

Nem tudom mennyire rakom a jó kategóriába ezt a kérdést, de lássuk.

Szóval a mostani gimimet eddig úgy ahogy szerettem, a tanárok nagyrészt normálisak voltak, bár van pár furcsa dolga magának az iskolának.

Én nagyon iskolahű vagyok, az egész általánost ugyanott jártam ki, nem szeretek váltogatni.

Szóval kezdjük az elején, én 7. osztály végén elhagytam a toxikus baráti körömet annak reményében, hogy végre a magam ura lehetek és új barátokat szerzek, kikötések nélkül. Egészen nyolcadik feléig egyedül voltam ezáltal, ez pedig mély mentális nyomot hagyott bennem, végig jártam 8.-tól az iskolapszichológushoz és rettentő sokat segített, utána pedig igaz barátokra találtam, és minden happy volt egész évben.

Az új osztályom egész jó, de nagyon hiányzik a régi. Nos, azok az igaz barátok akikről beszéltem fiúk voltak, illetve egy pár fiú, egész körünk lett, így hozzászoktam a "fiús" barátságokhoz, tényleg őket képzelem el az ideális baráti körömnek, és mivel a régi osztályomban összesen 4-en voltunk lányok (ők azok, akikkel elváltak útjaink), így elszoktam a "mai lányoktól". Ezalatt azt értem, hogy "mindenkit kibeszélünk, nem érdekel ki az" lányok, még akkor is ha a normálisabb, nem az elkényeztetett ricsgörl fajták. Tényleg, látszólag jól megvagyunk, de minden nap azt veszem észre a vége felé hogy belefáradok abba, hogy "magamat adom". Egészen más humoruk van, mint amit én eddig megengedtem magamnak, amin én nevetek, azon már ők úgy néznek mintha szörnyet láttak volna, nálam márpedig a humor sok mindent kepvisel.

Nem vagyok sírós, vagy pesszimista de mostanában egyre jobban azt érzem, hogy ki kell adnom valakinek magamat, hogy ne ítéljenek el. Sokféle barátom van már most, de valahogy a nap végén mentálisan fáradt vagyok a mentálisan feltöltődött helyett (nagyon extrovertált vagyok, engem az emberek töltenek fel).

A szüleim már javasolták újból a pszichológust, hiszen kezdődik már megint az iskolai idegességem emiatt. Én mennék, hisz segített eddig is, de nem tudnám normálisan szavakbaönteni, mi is zavar igazából, ide is félve írom ki, nehkgy valaki azt írja, hogy "csak az új környezet miatt ilyen". Én mindig is megéreztem, kik a hozzám hasonlóak és itt bár találtam párat akivel azonosulni tudok, sosem érzem magam mostanában boldognak, hogy bejárhatok, mint a volt iskolámban.

Megkockáztatnánk tehát (szüleim ajánlásával együtt), hogy iskolát váltok még most, hiszen egy jobb szakot is kaphatnék akkor, ami talán hozzámillőb, mint a mostani.

A segítségeteket azért kérem, mert félek, hogy a folytonos mentálisan nem beilleszkedés esetleg visszavezet oda, ahonnan jobban lettem, és ez az iskolai eredményeimet is ronthatja majd esetleg. Tényleg nem akarom mégegyszer megélni csak más formában ugyanazt, amit akkor, azon a fél éven keresztül, szörnyű volt.

+ Infó, hogy erre rámegy még az is, hogy az egyik fontosabb tantárgyat tanító tanárom egyfolytában gyomorgörcsben tart a tanóráival, illetve pár másik tanárom is megkérdőjelezhető, és valamikor tiszteletlen is velem mint emberrel szemben.


Bocsi a novelláért.



okt. 24. 17:49
1 2
 11/11 A kérdező kommentje:
Egyébként kedves 7-es, az igaz nyolcadikban szerzett barátaimmal egyáltalán nem váltak el az útjaink és gyakran találkozunk, nem tudom honnan vetted, hogy velük végeztem, a régi toxikus csoportommal váltam szét:)
okt. 29. 14:23
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!