Autistáktól az ún. "meltdown" folyamán mennyire elvárhatóak ezek?

Két magasan funkcionáló autista kamasz lányom van. Gyerekkorukban sokkal rosszabb volt, folyamatos a fejlődés. Nyilván van benne önkontroll is, de talán inkább idegrendszeri érés. Viszont aki eleve rossz passzban van, fáradt, éhes, stresszes, stb., az jobban kiborul, bár szeritnem a neurotipikusoknál is hasonlóan van ez. Szerintem felnőtteknél azért elvárható, hogy egy szint alá ne süllyedjenek. Én azt látom, hogy otthon jobban kiengedik a gőzt, mint több ember előtt. Ebből arra következtetek, hogy ha nagyon muszáj, képesek kontrollálni magukat ebben a helyzetben. De másik ember lehet, hogy teljesen más.

Tévedésben vagy ha azt gondolod, hogy van ND és az NT ember, akit NT kategóriába sorolt az képes tolerálni egy dühkitörést egy ND embernek, mert neki is lehet rossz napja, ő is lehet rossz passzban, ő is lehet gyenge empátiával rendelkező, lehet simán tájékozatlan, vagy olyan aki agresszív hajlamú. A téged szerető környezetben elég magas kell hogy legyen a toleranciaszint, de egy semleges környezetben pont annyi toleranciát kapsz/tudsz kapni mint bárki más.

A te környezetedről semmit nem tudok, de minden embernek van emberi környezete attól függetlenül hogy ND vagy NT. Van ugye a családod, vannak ugye az iskolatársaid, tanáraid (ha még tanulsz) ami egy kicsivel tágabb környezet, vannak a munkatársaid és feletteseid (ha már dolgozol vagy képes vagy dolgozni)akik szintén ismernek ez még tágabb környezet. És ezen kívül a random körülvevő emberi környezeted egy tömegközlekedésen, egy boltban, egy kiránduláson stb. Ezektől toleranciát csak a család és az iskola és a munkahely adhat neked, mert ismernek, de ők se mindig képesek erre mert ők is emberek a maguk problémáival. A random tág környezet, pedig ezzel nem foglalkozik, a látott viselkedésed alapján viszonyul hozzád, itt a tolerancia nagyon minimális, pont annyi mint más embernél.