Miért tűnt el az első randi után? Most akkor én tényleg egy szörnyeteg vagyok?
Pénteken radiztam egy lánnyal. Ő mondjuk kicsit idősebb, 28 éves, én 20 éves vagyok csak, és nagyon megvolt az összhang köztünk, hiszen volt egy téma, ami mindkettőnknek fókuszban van.
Sajnos én nagyon rosszul kommunikálok, és elkövettem egy-két hibát. Amikor ismerkedtünk, akkor feljött egy-két dolog a gyerekkoromból kapcsolatban, ami mai napig kihatással van az életemben (apukám, anyukám vert engem, emiatt depressziós vagyok). Én ezt a témát soha nem említettem volna fel, de ő nyagatott ezzel kapcsolatban, pedig én csak átlag dolgokról szerettem volna beszélgetni.
Találkozó alatt, a meglepő az volt, hogy a vége felé (amikor ezekkel nyagatott), csókolóztunk, többször hozzám bújt. Utána nem írt nekem, bár én is egy üzenetet, hogy jó volt, azt eltűnt. Hazáig kísértem, ahol megölelt, és azt mondta, hogy szeretne még egyet.
Nagyon rosszul érzem magam, úgy érzem magam mintha egy szörnyeteg lennék, akitől mindenki fél, és senki se szereti. Legszívesebben öngyilkos lennék. Mindenért én vagyok a hibás!
#10 Szerintem is ez van. Azért hála égnek nem halt meg, akkor elérhető se lenne.
Mondjuk ő nekem elég elit helyen lett volna, hiszen egy nagyon kedves, szerethető ember, sok közös ponttal. Ilyesmi ritkán volt. Azt aláírom, hogy egészen addig, amíg nem lett vége a találkozónak nagyon kedves, sőt bizonyos szempontból eléggé nyomult... De én szerettem, ugyanis senkitől nem kaptam meg azt a szeretet.
Nagyon hibásnak érzem magam, nem kellett volna őszintének lennem velem kapcsolatban, mert egy gáz, szar ember vagyok, bárcsak végre tényleg lenne bátorságom megölni magam, hogy egy ilyen koszlidérccel könnyebb legyen a Föld.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!