Mit tegyek már, elegem van(?)

Tudom millió, csillió kérdés van ezzel a témával kapcsolatban, de mint mindenki, én is egyéniként élem meg. Emetofóbiás(hányás fóbia)vagyok már gyerekkorom óta. Rossz gyerek korom volt, biztosan amiatt alakult ez ki, édesanyám is csak testileg volt mellettem és velem. Nem igazán nyújtott számomra biztonságot. Az elmúlt 12-15 évben sikerült nem hánynom, pedig már két gyermeket is a világra hoztam,.és sosem volt semmi olyan probléma. A fiam már iskolás, a lányom óvodás, és minden évben azon rettegek, ha el kapom és hánynom kell mit fogok csinálni,hogy fogom túl élni. Eddig, ha elkaptam tőlük, mindig hasmenéssel úsztam meg, igaz mindent meg tettem, hogy még csak hányingerem se legyen! Nagyon befolyásolja az életem, nem tudok önmagam lenni, enni sem merek nagyon mert félek hogy rosszul leszek. Ha a gyerekeim betegek egy rémálom egy szenvedés. Járok pszichológushoz, voltam pszhiaternél, de semmi változás. El vagyok keseredve, mert itt vagyok 30 éves, és úgy érzem kilátástalan az életem emiatt a fobia miatt. Próbáltam más szemszögből nézni a dolgokat,kutattam az egészségügyi oldala után, de az sem nyújtott megnyugvást. Így kell le elni az egész életem? Annyi mindent szeretnék csinálni, tenni, de emiatt nem tudok. 😥🥺