Skizofrén vagyok, ha Olanzapint szedetnek velem?

Nem skizofrénia a diagnózisom, hanem akut p. p. zavar, de én nem mondtam el mindent a pszichiáteremnek, és szerintem simán lehetek az. Gyanakszom is rá, hogy az vagyok, mert vannak jelek, amiket meglátok, annak ellenére, hogy nincs semmi értelme. Azt gondolom, hogy engem mindeki ismer és mintha mindenki tudná a szerepét és hogyan kell viselkedni, amikor én ott vagyok. Néha azt hiszem, hogy a fejemben levő gondolatok más emberek szavai, és én kreálom más emberek dialógusát. Sokszor azt hiszem, hogy összeesküdtek ellenem, és kitalálom, hogy egy ember, akit ismertem, most utál már és a vesztemet akarja. De kb. már mindeki ilyen, akit valaha ismertem.

Azért is merül fel bennem, hogy nem akut p p zavar a diagnózisom, mivel ezek a tünetek évekig fennálltak nálam, de én nem mentem el a pszichiáterhez, hogy erről beszélgessünk, nem jártam nála évekik, de a gyógyszert mindig szedtem, mert anyám felíratta nekem. Féltem is oda menni, messziről kerültem a helyet. Szóval így teltek az évek (6-7), hogy a legtipikusabb téveszmékkel éltem, és a gyógyszer se igazán hatott gondolom, ahogy kéne.

Aztán ez a helyzet nemrég megváltozott. Elkezdtem járni a pszichiáteremhez, és szeretek is kontrollra járni, mert jókat beszélgetek néha vele. Felírt már más gyógyszereket is nekem, de most nem szedek mást az Olanzapinon kívül, mivel más gyógyszertől csak rosszabbul voltam. A fent említett gondolatok még mindig megvannak, de már nem parázok annyira tőlük, figyelmen kívül hagyom őket, ha mondjuk beugrik valami paranoid üldöztetéses vagy valami bizarabb, furább dolog.