Mennyi idő után éreztetek javulást a pszichológushoz járással?
Sziasztok,
Elkezdtem pszichológushoz járni, még csak 3 alkalmat voltam, nagyjából a problémáimról beszéltünk, terápia még nem történt. Kognitív terápiával lesz majd speciálisa megcélozva a sok szorongásom.
Hatalmas felismerés kellett hozzá, hogy beismerjem, hogy nekem szükségem lesz pszichológusra, mert úgy gondoltam nekem nem kell.
Elkezdtem szorongani nagyjából 1 évvel ezelőtt, amit úgy kezdtem el magamtól megoldani, hogy minden ilyen élethelyzetet, ahol rámtört a szorongás elkezdtem kerülni.
Ilyenek voltak a nagybevásárlás.
Munkahelyen nem szorongtam, de a munkába járástól is elkezdtem szorongani a nagy tömegtől, úgyhogy megoldásnak azt találtam ki, hogy átkérem magam távmunkába és home officeban vagyok. Ami azt eredményezte, hogy 1 év elteltével, video meetingben vagyok nagyjából csak emberekkel.
Ritkán kimozdulok heti 1-2 alkalommal egy 15 perc séta. A bevásárlást meg Auchan házhozszállítással oldom meg.
Azt hittem, hogy ezek jó megoldások, mert nagyjából megkönnyebbülést is éreztem, viszont eljutottam oda, hogy most már ha kimegyek a házból is rám tör a szorongás.
Elmeséltem ezt a pszichológusnak, véleménye szerint a viselkedésterápia is működhetne, de valószínűleg nem az okozza a problémáimat, hogy ki kell menjek az utcára, hanem valami egyéb dolog húzódik meg mögötte, ami bármiféle stresszhelyzetre felerősíti a szorongásom érzését és tudat alatt összekötöm az adott élethelyzettel.
Pl: stresszes a tömeg a buszon, emiatt előjön az alap szorongásom és az agyam összeköti, hogy biztos a busztól szorongok.
Holott 25 évig nem volt gondom a buszozással.
Azt mondta, hogy 10 hét nagyjából, amíg javulás eljön, de van akinek több, van akinek kevesebb, ez az ember egyéni fejlődésétől is függ.
Mellette kaptam feladatokat, hogy kérjem magam vissza a munkahelyre, hogy bejárjak és újra építsem a szociális kapcsolataimat, meg járjak el sűrűbben bevásárolni, mégha most úgy érzem ez valami hatalmas feladat is részemre.
Szorongásaim mögött, amin nagyon sokat agyalok: korábban elhunyt hozzátartozó, öregednek a szüleim, családi problémák, megrekedtség - nincs párkapcsolatom, és a munkám is olyan, hogy pont elég hó végéig a fizetésem.
Jár / jártatok hasonló cipőbe, esetleg bármi jó tanács, tapasztalat.
Köszönöm!
Oszinten a pszichologusnak, aki dolgozik, un. "confirmation bias"-t alkalmaz rajtad. Elmond neked bizonyos "jo" tulajdonsagot rolad, emberekrol, barmirol. Sokszor. Majd hiaba nem "tenyszeruek" a dolgok, te elkezded keresni osztonosen mar a "jot", alatamasztva sajat gonolkodassal, informacioval amit tanultal a pszichologustol. Ugymond atver teged, de ez nem egy helyes szo, ez durva szo, hogy atver inkabb, amit teged erre a modellre.
Es igy "gyogyulsz" ahogy egyesek mondjak, valojaban ez egy kezeles, mert van visszaeses is. Erre tokeletes demonstracio a CBT, ha jol emlekszem olyan kerdesek voltak nekem, hogy irjak magamrol, hogy miert gondolom ezt, mit gondolok, tamasszam ala, tehat szo szerintem a confirmation bias. De van a
Sokratesi modszer is ott van, amiben tobb ember - jelen esetben ketto - egy temat vitatnak meg es elkezdenek allitasokat, kritikat, feltetelezeseket feldobni vegul megtalalni a kozos megegyezot es megtudjak, megismerik a problemat. Ezt jogasz egyetemeken is hasznaljak egyebkent. Nem vagyok pszichologus, de errol olvastam, es a terapias beszelgetes elegge hasonlit erre. Kerdez valamit a pszichologus, te meg valaszolsz ra mondjuk hosszan, o erre belekerdez kritikusan (ha pl onbizalomhianyrol beszelsz) meg pl epito jelleggel (ha rondanak gondolod magad pl).
Es akkor ezek kulon temak es ha otvozod ezt "confirmatiom bias"-t meg a sokratesi modszert kb. ugyanazt csinaljak.
Mellesleg továbbra us fenntartom, amit írtam. A pszichológia nem egy egzakt tudomány, ami azt illeti a pszichoterápia nem is tudomány. Ezt jó ha tudod, és mint írtam rajtad nem is fog "segíteni" mert már nem hiszel benne.
Üdv. 6. Válaszoló
"Nézd kérdező, neked nem fog segíteni!"
Reméljük, hogy valóban így lesz. 😁
A 11. válaszában bebizonyította az elmebeteg féreg, hogy megérdemli a sorsát.
Már az első alkalom után. Sőt az első kérdése után.
Összejöttem egy nővel, akivel 20 évvel azelőtt már együttvoltunk és most sem működött. Erről beszéltem neki. Hogy az a kapcsolat is egy katasztrófa volt és az ,,új'' is. Erre feltette a kérdést, amit se én, se senki előtte:
-Mit gondol, mi lehet annak az oka, hogy újra kapcsolatra lépett azzal a személlyel, akivel régen sem működtek a dolgok? Miért érezte jó dolognak, hogy azzal, akiről szinte csak rossz emlékei vannak újra beleszeressen?
És ekkor bámmmm. Tényleg miért? Tök észszerűtlen. Ha más tenné ezt, lebeszélném.És igen, rájöttem, rávezetett, hogy félek az újtól, inkább a régi, megszokott -de rossz- dolgok adnak biztonságot.
Azóta sikerült felfedeznem a béklyókat, amik gátolnak, hogy az életben előrehaladjak és hol, hogyan tudom leküzdeni. Időmenedzsment, újdonságoktól való félelem, az, hogy ha valaki megkér valamire, akkor akár sziklákat görgetek, de magamért, magamtól egy gyufaszálat nem teszek arrébb. Pár alkalom és szerintem jelentős személyiségfejlődésen estem át, bár utálom magam fényezni, de így anoním belefér. A pontos kérdéseivel fókuszálni tudtam a gyengeségeimre és hogy hogyan tudom leküzdeni, hogy az életben jobban megálljam a helyem.
Én maximálisan jó döntésnek tartom, hogy elmentem és rávett a párom, hogy menjek el. Azóta észreveszem barátaimon is, akik egyfajta lelki-mentális élethelyzeti taposómalomban toporognak és nem tudják hogyan lehetne kitörni, nem értik a kudarcaik okait. S én meg már látom, hogy önmaguk rossz beidegződése tartja vissza.
Nekem pár alkalom elég volt és továbbra is járok, mert azóta optimistább, álhatatosabb, kitartóbb, türelmesebb, fókuszáltabb, produktívabb vagyok és azok, amik az életben eddig nehézség, frusztráció, kudarc volt, most nem egy leküzdhetetlen akadály, hanem valami, amivel vagy leküzdöm vagy megbírkózom vagy könnyen veszem, de nem okoz lelki gombócot a torkomban
18! Látom nem ment át neked az irónia! Arra célzok, hogy ennyi émelygést csak akkor hinnék hitelesnek, ha pénzt adnak érte.
Mellesleg veled is az történt, hogy beképzelt lettél! Ez sajnos a pszichológusok elég sok "ügyfelére" igaz. Mintha beképzelt nárcisztikusokká akarnák nevelni a társadalmat.
Mondjuk meg is értem, elvégre pénzt adsz nekik, hogy azt mondja, amit hallani akarsz. Na itt már hiteltelen az egész.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!