Hogyan tudom feldolgozni, hogy a fiatalabb páromnak nem lenne szerencsés szülni, mert jóval 40 felett vagyok?
44 éves vagyok. Két élettársi kapcsolatom volt, és mind a kettőből született gyermek. A nagyobbik fogyatékkal él, és őt én neveltem fel. A kisebbik az apukájával lakik. Amikor a kisebbik gyermekem apukájával éltem, abban az időszakban alakult ki a bipoláris zavarom, ami véleményem szerint bizonytalan diagnózis. Elég szubjektív módon állították fel, de mára már úgy érzem felépültem belőle.
Nem voltam házas egyik párommal sem. A mostanival látványosan nagyobb összhangban vagyok, mint az előző kettővel. 9 évvel fiatalabb nálam, és van neki enyhe fogyatékossága. Nagyon jólelkű férfi. Gyereke nincs, és én meg ilyen idősen nehezen merek vállalni. Vérnyomásra, és vércukorra szedek gyógyszert. Ő elfogadja, ha nem lesz, és nem erőlteti. Neki az is elég, ami nekem van. Házasodni szeretne velem, de ha nem szülök neki, akkor meg úgy érzem, hogy valamit nem adtam meg neki. Egyébként ő nem látja nálam látványosnak ezt a hangulatzavart. Szerinte sok nő kibírhatatlanabb. Normálisabbaktól kérek hozzászólást.
Ne szülj kényszerből senkinek sem. Különösen ha a párod elfogadja, csak te érzed ezt a kötelességednek. A gyerek nem a boldog házasság titka. Különösen azért, mert neked már van egyébként két gyereked. Szerintem teljesen elfogadható, ha mondjuk velük csináltok több, családi programot.
A felsorolt egészségügyi problémáid miatt, a korod és a súlyos mentális betegséged miatt, szerintem jogosan érzed azt, hogy ez nem egy jó ötlet. Gondolj bele, hogy az elkövetkező években egyre nehezebb lesz minden, egyre több gondod lesz és ráadásul még egy csecsemőről is gondoskodnod kellene, ami még fiatalon is hihetetlenül megterhelő.
Miért nem mentek inkább utazgatni a pároddal, közös programokra (társastáncóra, könyvklub, stb.) amiket pont olyan korban vagytok, hogy megtehettek?
Nem kellene gondolkodni sem a szülésen.
A helyedben elgondolkodnék a párválasztáson is.
Lehet, hogy most nem tűnik soknak 9 év, de 50 körül már sok lesz.
Sosem fogom megérteni a hozzád hasonló nőket..
Minek kell minden kapcsolatba gyerek?
Ráadásul van egy fogyatékkal élő gyermeked, egy aki veled sem él, és most egy fogyatékkal élőnek vállalnál..minden tisztelettel kérdem. Miért? Mire? 44 évesen??! Csakhogy nagyobb eséllyel egy újabb fogyatékkal élő gyermeked legyen?
Inkább azon gondolkozz, mi lesz a fogyatékkal élő gyermekeddel ha veled valami baj történik.
"Ő elfogadja, ha nem lesz, és nem erőlteti."
Őőő.... Akkor most mi a kérdés??? Csak a saját lelkiismeretfurdalásod szól belőled. Ezek után kételkedek abban is, hogy az első 2 hapiddal tiszta szívből vállaltál gyereket. Csak szültél, hogy legyen. Most tedd össze a két kezed, hogy nem kell többet. A srác semmiről nem marad le. Ő így boldog, a problémát te generálod.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!