Hova forduljak, ha a pszichológusok eddig nem tudtak segíteni, és magamon se tudok, és pénzem sincs rá?

12 éves korom óta van halálvágyam, a családomban előfordulnak/előfordultak pszichiátriai zavarok, úgymint mániás depresszió (nagyszülők), alkoholizmus (apám), anyám pedig nárcisztikus. Rettenetesen dühös tudok lenni a szüleimre, hogy miért voltak ilyen felelőtlenek, hogy a semmire születtünk meg a testvéreimmel, aztán magunkra is hagytak, sőt anyám felvette az áldozati pózt is, hogy miattunk dolgozza magát idegbeteggé.

Én függő személyiség vagyok, felismertem párkapcsolati és szerfüggőségem, ma már nem jellemző, hogy használom ezeket, de csak a tüneti kezelésig jutottam el, és az önszeretet gyakorlom, próbálom felépíteni az életem, de a lelkemben nem tudom bepótolni az űrt. Van egy aspergeres/autista vonal is bennem, huszonévesen jöttem rá, hogy semmit nem értek a szociális világból, holott hiányzik nekem, hogy tudjam élvezni a szocializálódást, de iszonyatosan leterhel, és nem tudok szerepeket játszani. Elkezdtem egy új életet és próbálok pozitív lenni, de egy hipomán, feldobott időszakom után az egyetemen jött egy kiégés és most depressziós vagyok.

Pszichológussal már próbálkoztam, de nekem nem életmód-tanácsadás kell. A pszichológusnál azt kaptam vissza, hogy helyesen látom a helyzetem, öntudatos vagyok és jó úton járok, nincs dolog, amivel szembesíteni kellene engem, mert tudom, hogy kellene működnie dolgoknak, de zsigerből máshogy működök és azt hiszem, képtelen vagyok a normális ember életét élni, mert az nekem túl sok, egyenes út a kiégés felé.

Egész életemben magányos vagyok és nem tudok kivel beszélni, a sötét gondolataimról és a depressziómról. A barátaimat nem tartom helyesnek ezzel terhelni, egy magánember ezzel nem hiszem hogy tud kezdeni bármit is.

Milyen szaksegítséget kérhetek? Súlyosnak érzem a problémám.