Ha egy konkrét vizsgától/eseménytől tartok az szorongás?
Vagy félelem?
Azért kérdem, mert azt hittem a szorongás általános állapot és nincs tárgya. Én viszont konkrétan megtudom nevezni mik azok a konkrét (közeljövőbeli) események amik idegesítenek.
De abban mi agresszív, hogy nem érdekelnek? :)
A "nem érdekel" az nem jelenti azt, hogy leütöm vagy felpofozom, hanem csak hogy nem veszek róluk tudomást. Nem gondolkodom rajtuk stb.
Olyan nincs, hogy valaki a vizsgától fél. Persze, én értem, ezt mondjuk rá, de ha jobban belegondolunk, a vizsga nem üt, nem harap, nem bánt.
Lehet félni a póktól, kígyótól, kutyától, lehet félni attól, hogy megaláznak, lehet félni attól, hogy megszégyelnülsz, stb., de a vizsgától nem. Az nem csinál semmit. Az egy absztrakt fogalom, amit egy bizonyos tulajdonságkészlettel leírható szituáció megnevezésére használunk.
Mindig van valami más a háttérben. Tehát Te sem magától a vizsgától félsz, hanem valami mástól. Kérdés, hogy ezt meg tudod-e nevezni? Ameddig nem, addig szorongásról beszélünk. Tárgy nélküli félelemnek is nevezik, jelen esetben a tárgy áttevődött valami nehezen megfoghatóról magára a vizsgahelyzetre. Ha konkrétan meg tudod nevezni, mi az amitől tartasz, akkor már lehet félelemnek nevezni - és ez jó, mert ez az egyik első lépése a "gyógyulás" felé vezető útnak.
A vizsga alatt azt értettem, hogy ha esetleg rosszul sikerül vagy megbukok akkor oda a karrierem.
Azt hittem nyilvánvaló a célzás.
Számodra lehet hogy nyilvánvaló, de a külső szemlélőként mi ezt nem tudhatjuk. Nem mindenki számára az. Van aki rámondja, hogy a vizsgától fél, valójában viszont mástól (de ezt még ő maga sem tudja).
Viszont ezt a gondolatmenetet is lehet folytatni.
Egyfelől: vajon mennyire reális ez a gondolat? Milyen "bizonyítékod" van arra, hogy ha 1 vizsga nem sikerül, akkor oda a komplett karriered?
Másfelől: és akkor mi van, ha oda a karriered? Miért ennyire fontos számodra a karrier? Miért érzed úgy, hogy "összedől a világ"? Mit tennél ha tényleg oda lenne?
Csak azért kell a karrier, mert kell a pénz. Egy célt szolgál.
Túlzás persze, hogy oda a karrierem, de fontos lenne, ha meglenne. Nincs időm/pénzem/energiám megint megcsinálni. Technikailag van, de már a f@szom kivan az egésszel.
Inkább szorongás helyett azt mondanám, hogy tele van tököm az egész sz@rral és túl akarok lenni rajta, hogy ne legyen ott a fejem felett mint egy Damoklész kardja.
Szerinted ez szorongás, vagy egy reálisabb félelem attól, hogy megint egy csomó felesleges kört kell futnom?
Ez azért árnyalja a képet, így összetettebb a dolog. És így már értem az eredeti kérdéskiírásban szereplő "idegesítenek" kifejezést.
Ha jól értem, adott egy képzés, ami púp a hátadon. A leírtakból legalább is az szűrődik át, hogy nem élvezed 😥 Így viszont gondolom sokkal nehezebb készülni rá, hisz kinek van kedve olyasmit magolni + megfelelni a vizsgán, ami annyira nem fincsi. Csak KELL, mert pénzből élünk.
Tehát egyik oldalról ott az érdekltelenségből eredő motiválatlanság, másik oldalról viszont ott a "muszáj", amolyan külső kényszer, ami egy belső konfliktust eredményez, ergo nem tudsz jól kijönni belőle.
Csodálkozol akkor, hogy tele vagy rossz érzésekkel? Ember legyen a talpán, aki ilyenkor önbizalomtól duzzadva, boldogan, vigyorogva várná a vizsgát!
Számomra most egy kicsit akkor az is kérdéses, hogy ez pontosan milyen érzés? Szorongás, félelem, vagy esetleg (még) valami más is van ott?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!