Most őszintén, ha egy NYUGTATÓNAK(xanax) ilyen mellékhatásai vannak(kép linkelve) akkor az hogy lehet forgalomban? Mit lehet tenni ha rá vagyunk szokva?

Gondolom felnőtt vagy. Azt csinálsz, amit akarsz. De minek írsz a gyakorira, ha a tanácsokat nem fogadod meg?

Senkit nem kell eltenni lábalol. Gondolkodó faj vagyunk, nem ez a megoldás.

Nincs olyan, hogy megfelelő reakció egy bántásra, zaklatásra, mindenki máshogy reagál, és még egy ember is máshogy reagál minden alkalommal, még akkor is, ha ugyanaz máskor történne vele, ahogy reagáltál, akkor az volt a megfelelő. Érdemes tanulnod a traumákról kicsit, hogy a traumakezelésről is tanulhass és gyógyulhass is. Alapvetően négy állatias ösztönreakció van a bántásra, angolul 4 f-fel kezdődő szó, magyarul ezek a harc, a menekülés, a lefagyás vagy az ájulás. Persze ezek lehetnek kombinálva is, egymás után is. Ha ezek bármelyikét is átélted, akkor az azt bizonyítja, hogy traumára reagáltál állatias ösztönszinten. Ne hibáztasd magad, mert az nem segít, hanem éppen hogy ront a helyzeteden. Az ösztöneidet nem tudod irányítani. Ha fizikai fájdalom ér valamitől, értelemszerűen elmozdítod onnan a fájdalmas testrészedet. Ösztönszerűen.

A harag nem jó tanácsadó, ez egy nagyon régi és bölcs mondás, ahogy az is, hogy a harag tüze kívül és belül is éget.

A traumádat nem tudod lenyugtatózni gyógyszerrel soha, hiszen ez olyan, mintha egy beléd állt szálkát krémmel kenegetnél, hogy ne fájjon. Azt a szálkát ki kell húzni akkor is, ha fáj, csak akkor tud begyógyulni. A traumádat fel kell dolgoznod, hogy ne az határozza meg az életedet. Pszichológussal terápiával jobb esélyeid vannak, mint végignyugtatózni az életedet, amivel csak hozzászoksz, de sosem lesz jobb sajnos, hanem sőt még rosszabb is lesz, mivel a szálkához hasonlított traumád szépen betokosodik, és olyan szinten lesz a részed, hogy lassan azt is elfelejted már, hogy milyen volt nélküle. Pedig lehet, hogy csak egy heg maradna, ha hagynád, hogy egy (nem gyógyszeres!) terápia segítsen feldolgozni a traumáidat.

Írom mindezt azért, mert nekem sikerült. Több évig voltam terápián, többször is, és már nem a traumáim határozzák meg a mindennapjaimat. Ha nekem sikerült, másnak is sikerülhet. Csak el kell határoznod, hogy változást szeretnél, aztán pedig tenni is kell érted. Pszichológus. Ő nem gyógyszert ír fel, hanem beszélget veled.

Ha nem szereted az orvosodat, aki felírja a nyugtatót, akkor válassz másik orvost! Vagy inkább a háziorvosodnak szólj, hogy utaljon be pszichológushoz, mert gyilkolhatnékod van a traumáid miatt. Kötelessége beutalni. Ennyi.