Rettegés egy zenétől. Hogy lehet rájönni az okára?
Ez gyerekkoromban kezdődött. Volt egy rádió műsor és annak a szignálját ha meghallottam, kb pánik rohamot kaptam és menekültem. Egyszer anyám ennek szemtanuja volt és sikerült ezzel rá is a frászt hoznom. Ekkor az történt, hogy ő a konyhában rádiót hallgatott, én pedig az előszobai cipősszekrényben válogattam, milyen cipőben menjek suliba teljes nyugalomban készülődtem. Erre meghallottam azt a zenét és sikítva, bőgve rohantam be anyuhoz, nyakába ugorva kértem, hogy kapcsolja ki. Hát lesokallt ő is, de nem a zenétől, hanem tőlem.
De ez még 89 - ben volt, akkor tizenéves voltam. De kisebb koromban is hallottam néha ezt a zenét, csak akkor egyedül voltam. Olyankor kirohantam a házból.
Nos, a lényeg az, hogy olyan, mintha valamit fel akarna idézni bennem, mintha valamire emlékeztetne, de nem tudom felhozni, hogy mire.
5 éves korom körül egyszer (saját elhatározásból) egyedül aludtam éjszaka. És akkor nagyon megrémített valami, az nagyon furcsa éjszaka volt. Abból az estéből mindenre emlékszem, kivéve azokra az órákra, amiket egyedül töltöttem. És ugy érzem, valahogy a zene azzal áll kapcsolatban, arról az estéről valami emlékkel, viszont akkor este nem szólt a szobámban sem tv sem rádió.
Hipnózison kívül van valami egyszerűbb tecnikája ilyen régi, rejtett emlékeket, összefüggéseket kibogozni, felhozni?
#13 Te még ráteszel egy lapáttal a lelkiállapotomra.
(Köszönöm hogy ilyen figyelmes vagy!)
#21 Mindkettő én voltam, 12-es és 13-as is. :) Találtam azóta mégjobbat. :) Ez a verzió ment, amikor én kicsi voltam. Emlékszem a kolibrire meg a hőlégballonokra.
Köszi a válaszokat! Nagyon érdekeseket írtok. Amire én gondolok, az nem a Delta zene, bár az sem a kedvencem és értem miért tartják sokan ijesztőnek, de az nekem inkább közömbös, a nyugis délutánokat juttatja eszembe, mikor bevolt kuckózva a család és néztük, a tudományos híreket 😆
Viszont az én para zeném is hasonlít kicsit a Delta zenéjére, elképzelhetőnek tartom, hogy esetleg ugyan az az előadó.
Volt egy rádióműsor, Rólunk van szó-ez volt a címe. Petőfin vagy Kossuth rádióban ment néha az a műsor, annak a zenéje.
Nos azért maradtam egyedül az említett éjszaka, mert anyu továbbképzésre utazott és mamámra lettem bízva, akivel amúgy mindig szívesen voltam.
Ketten tartózkodtunk csak a házban. Teljesen kizárt, hogy bárki ijesztgetett, bántott, molesztált volna. Sem akkor este, sem máskor nem történhetett semmi ilyesmi.
A lényeg, hogy úgy volt, mamámmal alszok, mert félős gyerek voltam nappal sem maradtam egyedül. De egy ponton megmagyarázhatatlan módon késztetést éreztem arra, hogy kizavarjam a szobából mondván egyedül akarok aludni. Közben féltem. Nem tudom, mitől, valami rossz előérzet féle volt bennem de kiküldtem őt mégis. Csodálkozott, de hát végül ahogy akartam, átment a szobájába, ami a ház túlsó felében volt. Két szobával arrébb... Nos arra emlékszem, hogy mondta, égve hagyja a lámpát, meg nyitva hagyja az ajtókat. Aztán kilépett a szobából és nálam innentől van egy képszakadás. Olyan 5-6 óra hossza volt, amit egyedül töltöttem a szobában. Sosem derült ki, mit csináltam az alatt az idő alatt, de arra ahogy kiment a szobából nagyanyám, meg arra, ahogy pár óra múlva rohant hozzám vissza ijedten, mert annyira üvöltöttem, arra emlékszem.
Máig nyomasztó visszagondolni az egészre, rosszullét kerülget tőle. Persze aztán tizenéves koromig eszembe sem jutott éjszakára egyedül maradni. Azóta is csak tv mellett tudok elaludni ha egyedül vagyok.
Mikor anyu kérdezte néha, mitől félek, mindig azt éreztem, hogy nem szabad róla beszélni. Mert akkor valami rossz fog történni...
Tény hogy nagyon para az egész, de nagyon jó lenne egyszer már kideríteni, mi is ez az egész.
A zene mintha azzal az estével kapcsolatban akarna felhozni valami emléket. De hát akkor nem szólt rádió, sem tv, csak a lámpa maradt felkapcsolva. Lehet csak tényleg a frekvenciája, hangulata az, ami valamiért összekapcsolódott nálam egy ijesztő élménnyel. Néha kíváncsi vagyok, mi történhetett, máskor meg azt gondolom, nem kellene bolygatni.
#9
The shinner című sorozatot hol lehet megnézni?
28#
Nem hinném. Én minél jobban szorongtam vagy féltem valami miatt, annál kevésbé akartam egyedül lenni. Már ez nagyon ellentmondásos és nem ésszerű hogy egy gyerek, aki fél, úgy dönt, hogy akkor inkább egyedül marad?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!