Volt egy skizofrén exem. Tényleg szemét vagyok? Hosszú lesz, köszi aki végig olvassa!
Mert kicsit annak érzem magam. Két éve ismerkedtünk meg, de akkor még nem mondta el, hogy van ez a problémája, csak hogy epilepsziás, de már akkor öt éve nem volt rohama, gyógyszert szedett rá. Aztán nagyon szimpik voltunk egymásnak, ma is tartom, hogy a világ egyik legjobb embere és végül összejöttünk.
Pár hónap után valamiért, vagy azért mert csak kamuzta, hogy nem volt már 5 éve rohama, vagy fogalmam sincs mi hozta elő neki (egyébként tini korában olyan sportot űzött , aminél sérült az agya és ekkor, ettől kezdődött nála az epilepszia és a skizofrénia is), de újra rohamozni kezdett és ekkor vallotta be, hogy olykor egy hang beszél a fejében neki és csupa negatív dolgot mond . Főképp a szeretteit bántja szavakkal, és őt magát becsmérli, hogy nekem nem elég jó, mert hogy ennyire selejtes és én majd biztos találok magamnak "normális" pasit. Azért ez akkor így hidegzuhanyként ért, addig csak filmekben láttam ilyet. Nem maga a betegség remisztett meg, hanem, hogy titkolta előlem. És jöttek hol a rohamok, hol a hang a fejében. Hogy ezek vajon voltak addig is, csak félt a kapcsolat elején ezt elmondani, vagy tényleg akkor jelentkeztek évek után újra , ezt sosem tudtam meg. De akkor már a skizofréniàra amit nyilván ő nem annak élt meg, nem szedett gyógyszert. Tiszta napjain tökéletes volt vele lenni, de ha rohama volt, általában utána vagy előtte jött a hang is a fejében és mintha egy másik ember lett volna. Aztán én végül úgy döntöttem, hogy nem tudom ezt így csinálni. Fiatal vagyok és nem így akarok élni. Nyilván ez önzőség is volt a részemről, de tényleg a folyamatos rettegés ,hogy az adott nap mikor nála leszek mi jön majd elő, kezdett kikészíteni. Szakítottunk. Lett egy másik barátnője és végül belátta, hogy kellenek neki a skizofréniàra szedett gyógyszerek. Egy évig nem beszéltünk, aztán újra találkoztunk és teljesen más volt, ismét "normálisan" viselkedett és fellángolt, ami talán el sem múlt. De pár alkalom után újra jöttek a rohamok, amiktől a memóriàja a béka feneke alá került egy év alatt nagyon durván. Teljesen gyerekes volt már a viselkedése, nem fogta fel a dolgok súlyát és csak idétlenkedni tudott. És jött a hang is. És most már durvább szinten. Bevallotta, hogy nem tudja, hogy mikor a hang arra kéri, utasítja,hogy bántsa a szeretteit, meg tudja-e majd mindig állni, hogy ne tegye. Mert hogy volt hogy a hőn szeretett kutyáját is bántotta a hang hatására. Pár hónap alatt barátsággà szelídült ami köztünk volt, majd a baráti társaságàból összejött egy lánnyal aki miatt velem minden kapcsolatot a lány hatására megszakított.
Azt éreztem, hogy cserben hagytam. Bár sok rohamánàl fogtam a kezét, mellette voltam ha orvoshoz ment, de aztán végül, hogy nem kívánatos személy lettem az új barátnő miatt ,kicsit meg is könnyebbültem, hogy nem én mondtam ki, hogy hagyjuk ezt az egész barátság dolgot. Mai napig sokszor eszembe jut, mennyi szép közös élményünk volt, de tudom, hogy nem tudtam volna ilyen ember mellett leélni az életem.
Ti mit tettétek volna a helyemben?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!