Miért kötődök ennyire tárgyakhoz?

És ez most full komoly. Például, ma vettem egy égőt kerti lámpába, viszont a búrát nem tettem vissza, mert így fényesebb volt. Most esik az eső, valszeg megázott. Kicsit fedett helyen van, de oldalasan esik az eső, biztos érte. Én meg rendesen sajnálom, szomorú vagyok, hogy konkrétan nem is használtam, és tönkrement, pedig még mennyit világíthatott volna. Volt ilyen példa laptoppal is, már nem működött, összetörött mégsem akartam kidobni, mivel én vettem, sajnálom. Mit lehetne tenni, hogy ne kötődjek ennyire a tárgyaimhoz, hanem vegyem félvállról, példul megázott a lámpa? Mind1 kidobom és teszek másikat. Ez lenne a normális.