Hogyan lehet megtudni, hogy értelmi fogyatékossággal küzdök?
A pszicháterek nem állapították meg (lehet csak kímélni akartak ezzel), viszont tudom, hogy vmi nem klappol velem. Nagyon nehezen tanulok új dolgokat és kedvem sincs hozzájuk, a nehézkes felfogóképességemből adódóan. Ez pedig sok szorongással társul, például egy munkahelyen (már ahol tudok dolgozni).
Az iskolában is kész csoda, hogy egyszer sem buktam meg, de visszanézve a jegyeimet, már akkor ki lehett volna deríteni, hogy nem vagyok kész a társadalom elvárásaira és a munka világára sem.
Már mentem több orvoshoz is, eredménytelenül.
"Ne akarj megfelelni és ne figyelj ilyesmiket. Természetes volt a kapcsolatotok eleje is biztosan mert akkor még talán te is az voltál. Az érzéseidre a jóra koncentráltál te is. Hidd el az emberi elménél nagyobb gyilkos nincs ezen a világon!"
Ez igaz, de nekem a saját elmém máshogy dolgozik ellenem, tudom hogy kevesebb vagyok, mint az átlag ember.
"Gondolkodom, tehát vagyok!"
Ez az idézet egész életében kísértett. Mivel a felfogásommal jelentős problémák vannak, így kevésbé érzem magam embernel, mint másokat. Bár sokkal tudasobbnak kell legyek az átlagnál, hogy vmi esélyem is legyen a túlélésre.
Míg mások autopilótára tudnak kapcsolni bizonyos helyzetekben, addig nekem folyamatosan kormányoznom kell a gépet, mert ha nem, akkor lezuhanok vele. Ez nagyon fárasztó.
Ha átlag alatti az IQ-d, akkor az elég válasz arra, hogy miért ment nehezebben az iskola vagy miért nehéz a munkában.
Az, hogy párkapcsolatod végetért, természetesen ad pofont az amúgy is tépett önbizalmadnak.
Talán érdemes lehet egy pszichológust fölkeresned, netán szociális munkást, hogy olyan munkát segítsen találni neked, amely neked való.
"Ha átlag alatti az IQ-d, akkor az elég válasz arra, hogy miért ment nehezebben az iskola vagy miért nehéz a munkában."
Most viszzanézve a jegyeimet 7-dikig nem is voltak olyan rosszak az évvégi átlag jegyeim (nem voltam osztály első, de sokkal rosszabbra számítottam).
Negyedik: 3.5
Ötödik:3.8
Hatodik: 3.4
Hetedikben és nyolcadikban teljesítettem nagyon gyengén, ahol 2,6 és 2.4 lett az átlagom, pedig nem emlékszem semmi szignifikáns változásra.
Aztán elkezdtem a szakács sulit, ahol két évet teljesíttem, itt megint feljavultak a jegyeim (bár könnyebbnek éreztem az iskolát): kilencedikben 3.5 és tizedikben 3.3-as átlaggal zártam az évet. Majd jött egy öngyilkosságikísrlet, ami miatt nem tudtam letenni a szakmát (a munkahelyen nagyon nem ment a beilleszkedés és az önálló munkavégzés, e miatt reménytelennek éreztem magam).
Azóta mindig nehezen megy minden munkahely.
"Pszichológus, háziorvosod beutalhat, szociális munkás - ők tudnak segíteni neked, hozzájuk fordulj!"
A kórházban azt mondta doki, hogy "hát volt már olyan elnök is, akinek alacsony volt az IQ-ja", meg hogy "az xy nevű páciens fogyatékos, ön nem az".
Ez amúgy nem vicc. Ennyire segítenek a nagy szakemberek (legalábbis a környéken).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!