Miért van ilyen sok mindenkinek megfelelési kényszere? Miért akarnak díszelegni?

Én nem vagyok megfelelési kényszeres,csak nem akarok egy-két embernek csalódást okozni. Inkább tanulási kényszerem van.

Nekem is van valami hasonló megfelelési kényszerem. Engem az iskolában- általánosban- rendszeresen zaklattak a csoporttársaim. Több éven keresztül. Akkoriban éppen nehéz időszakon mentem keresztül, mert a szüleimnek csúnya volt a válásuk. Ekkor kerültem másik iskolába. 4-8. osztályig rendszeresen szidtak mindenért. Kinézet, rosszul megfogalmazott mondat, rossz jegyek/jó jegyek. Konkrétan azért is, hogy lélegeztem. Azóta vagyok szociális fóbiás. Próbálom elkerülni az embereket, ha megyek közéjük, akkor nem beszélek, halkan sétálok és a földet nézem, hogy ne tudjak még véletlenül sem mások arcára nézni. Az emberek főleg a gyerekek kegyetlenek. Azóta is volt még más rossz élményem is korombeliekkel. Nem tudok érzelmileg kötődni az emberekhez. Azóta persze már valamennyivel javult a helyzet. Általában ha olyan emberekkel találkozom, akik idegenek vagy tudom, hogy soha nem találkozom újra velük, azok között magabiztos vagyok. Viszont hiába mondják azt, hogy legyél egy kicsit magabiztosabb. Ez nem olyan egyszerű. Ha tudnám, akkor megtenném, de valahogy nem megy.

Utolsó: ebben utat mutatni pszichológus tud.

Az egész élet arról szól, hogy másoknak kell megfelelned és ehhez próbálsz is folyamatosan alkalmazkodni. De erre mondják azt, hogy néha a saját egódat is előtérbe kell helyezni, kell egy egyensúly.