Hogyan dolgozzam fel a megcsalást? 20/F
6 hete nem alszok rendesen, nem eszek..
Lefogytam 10kg-t is..
2 évig voltam együtt a velem egyidős barátnőmmel, azt hittem hogy minden a legnagyobb rendben, nagyon szerelmes voltam/vagyok belé, egyszerűen már most a nyaralást tervezgettem nyárra..
Kiderült hogy egy buliban megcsalt(furcsán kezdett el viselkedni a buli után és muszáj voltam megnézni a telefonját)
Egy hétig irogatta hogy sajnálja de egyébként akkor sem látszott rajta azt hogy őszintén megbánta, meg hogy folytatni akarja..
Azóta igazából írtam már én neki, vissza sem ír, úgy csinál mintha nem léteznék neki, minden képet levett mindenhonnan, mesélik haverok hogy bulizik minden hétvégén és részeg, rengeteg férfival beszél..
Egyszerűen nem tudom felfogni hogy mi történt..
Nekem még mindíg olyan mintha ez nem is a valóság lenne 😔
Kilátástalan az életem, nem tudom megérteni, sok bennem a kérdés, én úgy láttam hogy szeret és boldog velem..
Ha szóba sem áll veled, akkor igazából nem nagyon kell feldolgozni a megcsalást mint olyat, nem kell emberileg értéketelennek érezned magad, ugyanis egy olyan ember véleménye alapján rombolnád a saját énképed, aki annyira nem képes, hogy akár a megcsalás előtt, akár utána nem volt képes a szemedbe nézni és szakítani. Meg kell válogatni, kinek a véleménye számít, én egy ilyenére tuti nem adnék. Időt adj magadnak, élj a hobbijaidnak, foglald el magad, SPORTOLJ VALAMIT, és meglátod, majd jobban leszel és lesz más.
Tudom, hogy nagyon sz*r érzés, annyit hozzátennék tapasztalatból, hogy talán még jobb is így neked is, mint megpróbálni együtt maradni, naponta látni stb.
Inkább a felszabadultság lehet...
Én mindíg is láttam rajta hogy egy időzített bomba..
Persze szeretett egy időben tényleg, úgy nézett rám mint senki másra, csillogó szemekkel, de régebben nem nagyon járt bulizgatni, aztán most úgy tűnik ő erre vágyik.. na mindegy
Egyszerűen leragadtam a múltba...
Még mindig az emlékképek vannak bennem hogy itt fekszik mellettem vagy hogy a tengerparton sétálunk..
Pedig már régóta szenvedtem én is mellette lelkileg..
Rengeteg érzés van bennem...
Kettősség...
Most utáljam az miatt amit tett?
Miért nem tudtuk megbeszélni?
Miért nem beszélt erről?
Szeretett valaha?
Mit gondol most rólam?
Mit fog gondolni rólam pár hónap múlva?
Neki is annyit jelentett ez az egész mint nekem?
Nem tudom ezekre a válaszokat...
Egyik pillanatban azt szeretném hogy szenvedje meg az árát ennek, a másik pillanatban pedig azt kívánom neki hogy legyen boldog..
Remélem egyszer rájön majd hogy mennyire szerettem..
Azért bánt ez az egész mert kicsit úgy érzem hogy én is tehetek róla hogy elhagyott..
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!