Mindig attól félek hogy mi lesz ha megöregszek, folyton azon gondolkozom hogy milyen érzés lesz meghalni. Mit tudnék ez ellen tenni?
Amikor arra gondolok hogy meghalnak majd a szüleim,tesóim és a többi rokonom akiket szeretek akkor néha el is sírom magam. Egyszer azt álmodtam hogy apum meghalt és arra keltem fel hogy zokogok, alig tudtam abbahagyni. Bele sem tudok gondolni hogy milyen lesz ha meghal valakim, én hogy élném túl. Mindig azon gondolkozok hogy mi értelme van az éltnek ha úgyis elöbb-utóbb elveszítjük szeretteinket és mi is meghalunk,egy idő után elfelejt minket mindenki. Nagyon rossz belegondolnom hogy egyszer meghalok én vagy a rokonaim és csak úgy eltemetik a testünket a föld alá aztán elrohadunk és..:S Tudom hogy nem kell erre gondolni és élvezni kell az életet,együtt kell lenni azokkal akiket szeretünk addig amíg megtehetjük de nekem valamiért mindig ez jár a fejemben. Régen is foglalkoztatott de mostanában egyre jobban. Mit tudnék csinálni?
17/L
hát ne haragudjál, de ez butaság:
"Koleszból viszont csak hétvégenként tudnék hazajönni és nagyon kevés időt tölthetnék a szüleimmel...de kitudja meddig lehetek még velük és azt az időt ki szeretném használni..:("
anyád, apád, azt szeretné, hogy jól érezd magadat, de te ehelyett feláldoznád az esetleges vágyadat, hogy fősulin tanulj...
18éves leszel, fel kell nőni, el kell szakadni a szülőktől. nem élhetsz 30-40éves korodig otthon, mert a szüleid mellett akarsz lenni. persze kell látogatni őket, meg az se probléma, ha anyagi stb megfontolásból, maradsz otthon, de hogy a "szüleimmel" töltsem az időt, az nem "normális".
a barátod, esetleg férjed lesz, akkor is szülők mellet laktok.
Márai Sándortól:
"A halál nem a legrosszabb, ami halandóval történhet, nem, a halál egyáltalán nem „rossz”: a halál semmilyen. Haljunk meg, ha kell, emberi módon, tehát méltósággal és kapkodás, sivalkodás nélkül.
De éljünk is, amíg lehet, emberi módon, tehát figyelmesen, a jelenségek és tünemények értelmét keresve, valódi természetét vizsgálva."
javaslom olvas 1 kicsit tőle:
Szia, én is 17/L vagyok és velem is ugyanez van, ha gondolod irj privit, és beszélgethetünk.
szió!
Szerintem olvass el egy könyvet a reinkarnációról. Talán segít abban, hogy könnyedebben lásd ezt a témát. Nekem ugyan nem volt ilyen parám, de a könyv, amit most olvasok, az a szellemekről szól. Rám hatott. Egészen más megvilágításba látom a halált. Sokkal jobban fogom fel.
Nem az a lényeg, hogy létezik-e a reinkarnáció vagy sem, hanem hogy neked változzon az érzésed a halál tényével kapcsolatban.
De ha nem vagy a spirituálisabb tanokra fogékony, akkor szerintem beszélgess erről a szüleiddel vagy olyannal, aki megértő veled. Az aki elvárásokat támaszt eléd az érzéseiddel és a cselekedeteiddel kapcsolatban, azt hagyd a fenébe, azzal nem szabad foglalkozni. Olyannal beszélgess, aki elfogadja az érzéseidet, gondolataidat, úgy ahogy vannak, legyenek azok bármilyen rosszak is.
Van benned egy blokk. Egyedül te tudod feloldani. Ezt te hoztad létre, a megoldás is benned van, csak meg kell találni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!