Másnál is van hasonló érzés?

Előző vagyok.

Nem rossz néha "egyedül" lenni, nem hallgatni mást, akire nem vagy kíváncsi...

Majd lesz egy párod, akivel jól elvagy.

Hasonlóan érzek én is, csahogy én szorongok is gyakran emiatt. Kezdtem mostanában magamat nagyon magányosnak érezni. Rámtör, hogy nem vagyok eléggé érdekes másoknak, nem illek közéjük, sem a barátaim sem a társadalom többi tagja közé. Nem volt rengeteg igazi barátom ez előtt sem, de 5-6 emberre számithattam bármikor. Pár hónapja alakult ez ki nálam, amióta nehézkes a kapcsolatom a barátommal. Talán azzal is magyarázható a jelenség, hogy nem kapok elég megerősitést tőle, hogy szerethető vagyok. Ezenkivül pár hónapja kénytelen voltam hazaköltözni, feladni az előző szeretett munkahelyemet, kedvenc városomat és azóta sem találtam új munkahelyet. Napról-napra kisebb az önbizalmam emiatt is, mert úgy érzem azért nem találok, mert nem vagyok alkalmas semmire, egyfajta különc vagyok. Általában a barátaimnak jól alakul az életük minden téren, csak én vagyok problémás, ezért késztetésem van inkább kerülni őket, ha lehet. Amig elégedett voltam az életemmel, nem éreztem, hogy kilógnék mások közül, de most..

A te esetedben talán a monoton életvitel váltotta ki, hogy közömbössé váltál a többi ember iránt. Mindenkinek van olyan ember a közelében, aki úgymond érdemes a barátságra. Gondolkozz el ki lehet az számodra és próbálj lépni felé kettőt, mert egy idő után nagyon durván rádtörhet a magányosság érzése. Segits magadon. Szerintem az van a te esetedben, hogy annyira sok idődet és energiádat elveszi a munka, hogy akadályoz régi baráti kapcsolatok ápolásában, esetleg újak kialakitásában, mert fásult vagy a mindennapi nehézségek miatt. Fennállhat a szakmai kiégés veszélye IS, olvass utána. Minden jót :) Ha kedved lesz, irhatszt privit..

26/L