Nem jött össze az egyetem és azóta rettegek mindentől. Valaki segítene a nézőpontjával?

Jogi egyetemre jelentkeztem, de nem tudok ennyit tanulni, nekem túl száraz és nem is érdekelt.

A vizsgaidőszak előtt állandóan hetekig tartó pánikrosszulléteim voltak, semmit nem ettem, egy órában négyszer hánytam. Anyukámék kihívták a mentőt mikor már a fejemet sem bírtam tartani, bekerültem 2 hétre pszichiátriára. Ott elkönyveltem, hogy az én idegrendszerem ehhez kevés, órákon sem értettem semmit, nem voltak barátaim, szörnyen éreztem magam. Azóta volt hogy 4.30-kor keltem rendszeresen az idegtől, öklendeztem, az ételt most is csak túlélés céljából eszem. Nagyon depressziós vagyok. Nem bírtam elviselni a kudarcot, mert ahhoz voltam hozzászokva hogy gimiben minden jól sikerült, kitűnő voltam, nyelvvizsgám lett két nyelvből és nagyon jó emelt angolom. Elvégeztem egy két éves animációs képzést is, talán ott eshettem ki a tanulásból.

Most a tanító képző van célban, de csak szeptemberben indul. Azt megfelelőnek tartom a mentális szintemhez. De félek, hogy addig nem tudom normálisan eltölteni az időt, csak alszom, videókat nézek, semmihez nincs erőm se kedvem. Ekkora csődtömegnek még SOHA nem éreztem magam. 21 éves vagyok és azóta mindentől rettegek. Félek a felnövéstől, az egyetemtől, félek az ÉLETTŐL. Most kerestem diákmunkát, attól is gyomorgörcsöm van hogy milyen lesz, lesz -erőm, nem -e kapok pánikrohamot. Anyámat már kikészítettem, minden este sírok, nem értek semmihez ami a felnőtt lét. Csak nagyon egyszerű dolgokat tudok főzni, egy villanykörtét nem tudok kicserélni, sem fúrni sem semmit. Életképtelennek érzem magam, nem tudom hogy szállt így el a felelősségmentes gyermekkor, képtelen vagyok feldolgozni. :(

Pszichiáterhez járok, szedek nyugtatót, hangulatstabilizátort és antidepresszánst.