Van ittolyan, aki túlélt öngyilkossági kísérletet, és volt halálközeli élménye?

Nekem is sötétség volt. Emlékeszem ahogy hörgött a tüdőm ahogy újra próbálta beszívni a levegőt. Valami görgő, morajló búgásszerű zajt is hallottam. Nekem drogtúladagolás miatt volt több alkalommal is. Amikor a mentősök élesztettek újra akkor meg ilyen zsibongás volt. Kb éreztem ahogy újraindult a vérkeringésem.

Kívülről még sosem láttam magam mint amiket hallottam. (Lehet túl kevés ideig voltam odaát.)

Nem öngyilkossági kísérletem, szénmonoxid mérgezésem volt, éppen hogy túlétem. Semmiféle túlvilági élmény nem volt. Baromi gyorsan kiütött a szénmonoxid, (kazánhiba volt nálunk) és a kórházban tértem magamhoz, a család azt mondta újra kellett éleszeni. Annyit tudok hogy még csak rossz szagot se éreztem, csak mintha elaludtam volna.

Depressziós korszakom van (erős öngyilkossági hajlamom volt\van még most is időnkén), nem egyszer szembe jut milyen kíméletes módja lett volna a halálnak ha akkor, nem rángatnak vissza az életbe. Semmi fájdalom, semmi félelem, csak elalszik az ember, és nem traumatizál még jobban másokat a vér, vagy az akasztás látványával. Nem igazán éreztem második esélynek amit kaptam, de sokszor eszembe jut hogy hagyniuk kellett volna akkor meghalni.

A halál közelébe került emberek kis részének (állítólag 5-15% körül) van csak halálközeli élménye. Vagy legalábbis ekkora arányban számolnak be róla.

Nekem nem volt sem öngyilkossági kísérletem, sem ilyen jellegű tapasztalatom, de a kérdésedre válaszolva: nem, nem félek a haláltól, én az élettől félek. Ettől függetlenül normális, ha tartasz a haláltól, természetes ösztön, csak ne nehezedjen rá a hétköznapjaidra ez az érzés.