Vannak itt olyan emberek, akik nagyon el vannak keseredve, esetleg több ok miatt ? Nincs pénzük, albérletben laknak, félnek, szoronganak ? Ezzel együtt csalódtak emberekben, netán épp most szakítottak ? Akik nem tudnak pihenni és
rossz lelkiállapotban vannak ?
Írjatok erről bőven. Nektek csapongnak a gondolataitok ? Érezték dühöt , szomorúságot, kilátástalanságot, ami a fizikai állapotokra is kihat ?
18, nagyon köszönjük, kedves vagy és biztosan komolyan így gondolod, nem csak ilyen idevetett közhelyek. De én most tényleg azt hiszem, nincs tovább. Bezárult a kör. Ha nem felelek meg a munkahelyen, mi lesz velem ?
Családom nincs, csak anya, de ő is beteg, fizikai munkát végez , nem tud segíteni. Neked hogy lett vége ennek a kilátástalan időszakodnak ?
11, milyen egészségügyi problèmáid vannak ?
17, ne is mondd. Nem akarok embereket látni, legszívesebben egy sötét szobában töltenèm az életem.
#18, #20 köszönjük!
Az optimizmust már kiirtották belőlem, pedig próbálok pozitív és nyitott lenni, de ezzel sokan visszaélnek. Nem baj. Folyamatosan tanulok és fejlődnöm, remélem jó irányba
Igen, nagyon komolyan gondolom és mondom amit írtam. Teljes meggyőződessel. Gondolom még fiatalabb korosztaly vagy.
Nos, hát eleve nem úgy indulunk neki egy új munkahelynek, hogy mi van ha nem felelek meg? Nyugi. Meg fogsz felelni. 🙂
Persze lehetnek olyan körülmények, hogy nem lesz szimpatikus a főnök, vagy te nem leszel szimpatikus a kolleganodnek, de ez minden egyes váltaskor benne van a pakliban. Ez normális jelenség, de ne ebből induljunk ki. Ne indíts eleve szorongással!!
Másrészt pedig akkor sem dől össze a világ, ha az a hely nem válik be, mert ha nem tetszik, már eleve elkezdhetsz nézelődni, és lesz jobb! Ez "csak" egy munkahely, ne görcsölj rá ennyire. Biztos hogy meglesz az a hely, ahol jól érzed magad majd, és remélhetőleg már ez lesz az a hely!!
Család... Nekem is 36 évesen született a lányom. Mármint én voltam 36, nem ő.. 🤔
Sok halaleset, betegség, megcsalás, atveres, csalódás ért, de nem hagytam hogy legyurjon a depresszió.
Ügyes leszel az új helyen!!
Köszönöm szépen ! De rendes vagy. Úgy éreztem az előző helyen, hogy nem bírom tovább és eljöttem onnan. Hiába próbáltam a biztos helyen kihúzni ünnepekig,most ezért is vádolom magamat és a cigi végett is. Miért nem tudtam letenni ? Most azzal is több lenne, utálom magamat , erre se voltam képes. Az exemről is azt hiszem, hogy talán én nem értem semmit, azért húzott le, mert ennyire vagyok jó.
Csomó hibát követtem el, mostanában is ebben a rossz állapotban és úgy az egész életemben.
De jó, jó egészséget a családodnak ,lányodnak ! Barátokban és szerelemben csalódni is annyira elkeserítő és rossz érzés, én már nagyon megcsömörlöttem. Nagyon fáradtnak érzem magam, fáj mindenem. Alig bírom néha magamat vonszolni.
Köszönöm szépen én is. 🥰
Na egyébként innen lesz jó felallni, meglatod!
Azt látom, hogy teljesen leertekeled magad, ami szerintem tök indokolatlan, az írásod, stílusod alapján egy értelmes, értékes ember vagy. Ezt kell tudatosítani magadban. És nem foglalkozni azzal, más mit mond vagy gondol rólad, az egyedül az ő problémaja, nem a tiéd!!!
Ha fel tudod magad értékelni arra a polcra, ahova való vagy, akkor sikerülni fog minden. A cigi elhagyása is, az új munka is, a társ is, és tudod kezelni a csalódásokat is! Próbáld ki. Nem kerül semmibe. 😉
Hajaj, ha ezek a falak mesélni tudnának...
26 éves férfi vagyok, nem untatok senkit a részletekkel, csak gyors felsorolásszerűen:
-súlyos pánikbeteg, depressziós és bipoláris zavaros vagyok immáron 5 éve
-emiatt nem tudtam befejezni az egyetemet, nem lett diplomám
-szintén emiatt nincs munkám, és ennyi idősen is a szüleimre vagyok szorulva, pénzem alig van megtakarítva
-rettenetes az eü. állapotom, a pánikon túl van kétezer féle fizikai bajom is, fel se sorolom
-alig van pár haverom, igazi közeli barátom kb. egy se
-SOHA nem volt párom (igen, 26 évesen), de még randim se, csak egy rakás csalódás és lelki seb.
Ha őszinte akarok lenni, csoda hogy még nem kötöttem fel magam. Bár a családom elég jól ellensúlyozza sok bajom, hála az égnek abból viszont a legjobbat kaptam. De minden más területen kegyetlen szopás az élet.
Soha nem volt igazi baratom, parom. Szuleim nem foglalkoznak/tak velem, szoval el tudjatok kepzelni, hogy milyen unalmas lehetek, még beszelgetes kozben is. Vannak hobbijaim, de azt is egyedul csinalom.
Egyedul gyujtogetek onerore, de meg igy is eveket kell varnom, hogy normalis lakast vegyek… persze hitellel.
Nem tudok már dolgozni. Anyám sem.
Mi haszna élnem? Vár minket az utca.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!