Orvos tud segíteni ezen? Nagyon idegbeteg vagyok, ha valami vagy valaki felidegesít, esetleg, ha elgondolkodom a dolgokon. Bővebben lent.

Ma melóhelyen csendben ültem és elgondolkodtam sok dolgon, ami idegesít. Ez sokszor van így. Be kellett vennem egy Xanaxot, mert az segít, hogy ne gondolkodjak. Amikor az előbb hazaértem, széttéptem darabokra a fülhallgatóm, mert a macska megrágta és alig akart szólni. Bejárati ajtót is majdnem szétvertem, mert ez fordított záras és alig találtam bele a lyukba. Ma délelőtt egy vén hapsi beszólt az orvosnál, mikor a papírokat akartam odaadni az asszisztensnek. Azt hittem, ott is úgy működik, hogy mindenki leadja a papírt és majd szólítanak, de itt úgy van, hogy a soron lévő adja oda és be is mehet. Igaz, én időpontra mentem, ezek szerintem nem. Hapsi azt mondta, hogy várjak a soromra. Én visszaszóltam, hogy nem kell beszólogatni, mikor most vagyok itt először és azt sem tudom, mi van, nem kell pattogni. Pont lépcső volt mögötte, már ökölbe tartottam a kezem, hogy akkorát beverek neki, hogy leszédül a francba.

Mostanában egyre agresszívebb, idegbetegebb vagyok. Voltam pszichiáternél, de csak gyógyszert írt fel, Xanaxot meg valami hangulatjavítót. DE a gyógyszerek nem segítenek ezen, mert max csak kicsit beszédülök, elálmosodok és nem gondolkodok. A mai adag nem segített sokáig, mert hazaértem és tombol bennem a dilinyó. Egyedül lakom albérletben egy macsekkal, őt nem bántanám soha. De volt, mikor feldőlt egy polc, frissen locsolt kaktuszokkal, idegbajomban jól megtapostam őket és kidobtam a szemetesbe. Ha utazok, mint ma délutánra a melóhelyre, eszembe jutnak a gondok és tombolhatnékom van. Barátommal is problémám van, mert egy bizonyos dolgot mindennél fontosabbnak tart és sokat változott, mióta azzal foglalkozik. Én nem így ismertem meg, régen kedves volt hozzám, jobban törődött velem. Most isteníti magát, hogy honnan jött és hova jutott. Ha iszik néha, akkor mindig az én hibáimat sorolja, mint ha neki nem lennének. Egyszer pofon is vágtam a bunkózása miatt, de akkor is én voltam a köcsög. Ezt az ütést már régóta tartogattam.

Zenét nem hallgatok, fülhallgató darabokban áll a szemetesben. Vettem be még egy Xanaxot, kezdek beszédülni, homályosodik a látásom.

Sulit is elkezdtem a saját pénzemből, de gyakorlati helyet nem találtam, abba kellett hagynom. Gyárban dolgozom, ami nem nekem való. 3 éve szenvedek ott, egyre rosszabb, pedig régen szerettem ott dolgozni. Nem tudom, mit dolgoznék szívesen. Emberekkel nem szeretnék foglalkozni. Ez is zavar, hogy egy hülye érettségim van és ennyi. Nincs anya és apa,aki segítene ezekben a dolgokban. Ha tehetném, tanulnék még sok mindent, ami érdekel is. Csak hát a fizetésem csak arra jó, hogy eszek, albérletet fizetek. Albérletemmel most nincs probléma, mert elég olcsó és jó környéken van. Sokat vagyok egyedül, hiába vesznek körül emberek. Olyan társaságra lenne szükségem, aki nem muszájból van körülöttem, hanem azért, mert jó vele. Ilyen nem igazán van sajnos. Járok edzőterembe, de olyan vagyok, hogy mindig az időt nézem, mert mindig mindenen hamar túl akarok esni, pedig jó az edzés, nem kötelezőből megyek, hanem önszántamból. Szeretek úgy kijönni onnan, hogy végre mozogtam is, tettem valamit az egészségemért, kinézetemért.

Mostanában rám jön a zabálhatnék. Szinte meg tudnék ölni valakit, ha nem ehetek azt, amit megkívánok. Nem olyan vészes ez még egyenlőre, mert nem mindenféle hülyeséget eszem, pl. édességet nem. Próbálok egészségesen élni.

Nem látom értelmét, hogy dolgozom, mert az csak arra jó, hogy fizessem a lakbért és a kajára. Próbálok spórolni, de nem tudom, mire. Nincs semmi célom. A testemen is érzem a dili általi tüneteket, pl. néha, mint ma is, szúrt a szívem és hullik a hajam is. Sokan mondják, hogy ennyi idősen nem kellene depressziózni,vidámnak kell lenni. Nem megy. Örülök, hogy legalább egy macsekom van, aki legalább mellettem van. Igaz, nagyon rossz, mert még fiatal, de még soha nem bántottam. Nem is akarom és aggódok, hogy hátha valami rosszat teszek vele is egyszer...

Nagyjából, tömören ennyi az alap problémám, bővebben leírva sok lenne.

Elnézést a helyesírási hibákért, de hat a 2. Xanax. Helyesírásom mindig jó volt, 5 voltam mindig.

Mit csináljak magammal? 24 évesen itt tartok, egyre süllyedek, mi erre a megoldás? Próbálom a jó dolgokat meglátni, de a sok rossz mindig elnyomja.

Képes lennék már embert is ölni, sajnálat nélkül, de állatot nem.

Nagyon beleuntam ebbe az állapotba, romlik az egészségem is. 24 éves vagyok és kb. 10 éves kezdődött a dolog, de az lótúró nem volt ehhez képest.

Kössem fel magam? Vagy van valami gyógymód erre?

Olyan is szokott lenni(mostanában nem, mióta egyedül lakok), hogy ha emberi zaja kell felébrednem, erősen ver a szívem, izzadok és nagyon ideges leszek, rosszullét jön rám.

Tanácsot szeretnék, mert ez így nem mehet tovább.