Poszttraumatikus stresz szindróma tünetei miatt küszködök mióta megtörtént az az esemény amit nagyon nem szerettem volna?
Egyetemi felvételi, ahol megfeleltem volna az elvárásoknak, de mégsem kaptam meg az esélyt.
Azóta hiába teltek el hónapok teljesen magam alatt vagyok. Munkán kívül szinte a hobbijaimnak sem élek már és az sem vigasztal, hogy több pénzhez jutok az ottanihoz képest. Folyamatosan ezen kattogok, hogy miért alakult így és hogy mekkora s.r vagyok. Ha egyetemek mellett sétálok el vagy olvasok híreket is visszalök a gödörbe hangulatilag. Ráadásul szinte nincs olyan nap, amikor ne azzal a felvételivel álmodnék. Azóta annyira senkinek érzem magam, hogy egyszerűen nem tudom mit tehetnék, hogy kijöjjek ebből.
Mondjuk úgy az lett volna az amiben azt láttam, hogy kitörhetek az egyhangúságból és elérhetek valamit azon a területen amit a kezdetektől tanultam. Ráadásul érdekelt is az egész. Viszont jövőre esélytelen legalábbis itt, mivel az ottani tanárom nem foglalkozik velem tovább.
Most azon vagyok azért, hogy másik helyen tegyek egy próbát mert a kezdeti csomagom azért nem olyan rossz.
Kicsit úgy érzem magam, mint aki belekeseredik a munkájába ami nem egy magasan kvalifikált dolog, miután elvesztette az álmait.
Engem politikailag a doktori felvételin húztak el kb. 10 éve. Én úgy értelmezem a dolgot, hogy ez a rohadó társadalom nem érdemel meg engem.
Az értelmiségieket szisztematikusan kihasználják és társadalmilag lezúzzák. Nem kell egyetemi papír ahhoz, hogy igazi tudós lehessen valaki - ahhoz ugyanis egy bizonyos mentális beállítottság és komoly szakmai tudás szükséges - mindez nekem már rég megvan!
Ez is doktori felvételi volt. Ráadásul úgy mentem a felvételire, hogy ők már eldöntötték előtte a dolog én meg ott törtem magam, hogy válaszoljak a kérdéseikre.
Mondjuk hosszú távon nekik sem lesz jó hiszen lassan nincs aki járna oda, aki meg járt volna oda azt megalázzák. Az volt az indok, hogy az egyetem alatt nem voltam benne plusz dolgokban. Azt persze les.rták, hogy utána konferenciákon voltam és még publikáltam is.
Emiatt lehet nem lenne rossz ott próbálkozni, ahol nem ismernek főleg, hogy akikkel egyetemen kívül dolgoztam elégedettek voltak velem. Csak ismeretlen helyről nehéz témavezetőt találni vagy olyat aki foglalkozna velem.
Megvan a jó oka annak, hogy idén nem sikerült, később ki fog derülni számodra, hogy miért nem, és te is belátod, hogy ennek így kellett lennie.
Rengeteg életenergiát teszel a múlton való kattogásba, persze, hogy a hobbiaidat is abbahagytad, azok gyakorlásához sokkal több életenergia szükségeltetik, mint ami most neked van. De te okoztad magadnak ezt az állapotot neked is kell visszafordítani. Sürgősen fel kell turbóznod magad. Elsősorban megfelelő táplálkozással, megfelelő mennyiségű víz és vitaminok fogyasztásával. A vitaminok nagyon fontosak lennének neked is, rengeteg energiát adnak, nagyon rövid időn belül minőségijavulás áll be az állapotunkban, ha beveszünk annyit, amennyire a szervezetünknek valójában szüksége van. Szívesen segítek a témában, ha érdekel.
"Az volt az indok, hogy az egyetem alatt nem voltam benne plusz dolgokban."
Velem is pontosan ugyanezt csinálták a fasisztoidok, és ugyanezzel az indokkal!
Az írásbelire 10 pontot lehetett kapni, de volt olyan vörösdiplomás professzorok kedvence, aki csak egy pontot szerzett. Én 2,9 pontra írtam (öt év vidéki száműzetés, családi problémák utáni poszttraumás amnézia és segélyen való tengődés után), de sajna az egy pontosnak "voltak egyéb beszámítható aktivitásai is". Megértettem a célzást - nyasgem tisztelettel!
PS:
Ja - elfelejtettem írni - a sikeres felvételihez pontosan "három pontra kellett volna" megírnom a fizika felvételi írásbelit!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!