Mit tegyek, hogy feltörjek az évek óta tartó mélypontból?
Mint ahogy sokan mások is küzdenek a problémával, sajnos az én életem sem úgy alakul, ami elégedettséggel töltene el.
Már nem is emlékszem, mióta gyötör a magány… Eleinte társas, egy ideje pedig a teljes egyedüllét érzetétől nem tudok szabadulni. A szeretteim távol vannak és képtelen vagyok új emberek felé nyitni.
Régóta kínoz a “resetelés” gondolata. Minduntalan azon kapom magam, hogy az eddigi baklövéseimen morfondírozok és vele együtt azon, hogy véget kéne vetni ennek a periódusnak, meghalni, hogy elölről kezdhessek mindent. Az öngyilkosság gondolata mindennapos, de vele együtt találok okot arra is, hogy miért kell kiverni a lehetőségét a fejemből.
Belebolondulok ebbe az anyagi világba. Nincs magasabb iskolám, mint a közép, mert dolgoznom kellett ahhoz, hogy megteremthessem magamnak a megfelelő életteret. Mostmár bánom, hogy az önellátás volt az elsődleges cél és a jobb reményében kicsivel is beértem, viszont mire mindent átértékeltem már itt tartok:
Dolgozni kell, hogy tudjam fizetni a lakást és a szükségleteket, fizetni kell, hogy legyen honnan munkába járni. Nem kirándulok, nem szórakozok, már hobbim sincs. Teljesen elveszett a motivációm. Nincs társaságom, nincs szerelmem. Minden egy vastagon kiemelt és aláhúzott csalódás.
A memóriám állapota sokat romlott. Nem emlékszem dolgokra, amik valaha érdekeltek és lekötöttek. Úgy érzem képtelen vagyok tanulni. Elolvasnék egy könyvet és nem értem meg, elvesztem a fonalat menet közben és álmodozom… Úgy érzem, depresszióhoz közeli állapotban vagyok, de lekötöm magam takarítással, főzéssel és alvással, amitől pillanatnyilag jobban szoktam érezni magam.
Mit kellene tennem, hogy finanszírozni tudjak egy egyetemet? Ha nem dolgozom teljes munkaidőben, nem tudom fenntartani a lakást és a macskám sem férne meg egy kollégiumban. A szüleim nem tudnak segíteni, nem jómódú a családunk, ezért is döntöttem anno úgy, hogy dolgozni fogok. Mi lehet a megoldás a megkeseredésre? Nem gazdag akarok lenni, csak olyan munkát végezni, ami amellett, hogy élvezem még elég is lehet arra, hogy élni is tudjak, ne csak rabszolga legyek.
válasza: válasza:Egyetemi szak van allami finanszirozasu. Egyetem alatt tudsz szoc osztondijat igenyelni, mig egyetemista vagy tudsz diakmunkat vegezni, egyetem mellett tudsz reszmunkaidot is vallalni, ha van ilyen lehetoseged. Kollegiumot is kaphatsz szocialis helyzetre, ha az adott szak indul estin vagy levelezon, akkor melot jobban tudsz vallalni. A macskat szulokhoz is beadhatod.
Aldozatokat kell hozni, de meg ennek ellenere is van eselyed.
válasza:Nem írtad, hogy mennyi idős vagy, pedig ez egyáltalán nem mellékes kérdés. Azt sem írtad, hogy érettségid van-e, pedig az egyetem miatt ez sem mindegy.
Írtál viszont memória és tanulási problémákról, pénzügyi nehézségekről. Szerintem ne egyetemmel próbálkozz, mert túl nagy vele a csalódás veszélye. Valamilyen rövidebb tanfolyami szakképzés egy a mostaninál jobban fizető, lehetőleg hiány szakmában komoly előrelépés lehet, viszont messze nem igényel sem időben, sem energiában akkora áldozatot, mint az egyetem.
Az egyetem még az érettségi után is nagyon sok fiatalnak túl nagy falat, pedig ők egyik iskolapadból a másikba ülnek, hozzá vannak szokva és általában nem is kell magukat eltartaniuk.
Szaktól függően legalább 3-4, de inkább 5-6 év, mire végzel az egyetemen. Ez alatt az idő alatt folyamatosan sokat kell tanulni, nagy a terhelés, magasak az elvárások. Ha mellette még dolgoznod is kell, az még megterhelőbb. Egyáltalán nem lehetetlen kivitelezni. Sokaknak sikerült már. Neked is sikerülhet, de jobban jársz, ha előbb egy rövidebb és kisebb intenzitású képzéssel próbálkozol, nem rögtön az egyetemmel.
Azt is érdemes tudni, hogy önmagában az egyetem nem feltétlenül fog különbséget jelenteni az elhelyezkedési lehetőségeidben. Magától a diplomától nem lesz rögtön jól fizető állásod. A diploma (ugyanúgy, ahogy az érettségi is), inkább csak egy elvárt dolog. Bizonyos munkakörökben szóba se állnak veled, ha nincsen, de önmagában semmit nem számít, hogy megvan, ha mellette nem tudsz felmutatni az adott munkához kötődő munka tapasztalatot, ami indokolja, hogy miért leszel alkalmas az adott munkára. Szóval, ha meg is lesz a diplomád 3-6 év múlva, akkor is legfeljebb pályakezdő állásba fognak felvenni, amire minden más az egyetemről munkatapasztalat nélkül kiesett fiatallal leszel versenyben.
Na meg az se mindegy, hogy milyen egyetem és milyen diploma. A munkaerő piacon igazán értékes diplomákat (informatika, programozás, pénzügy, közgáz, jog, stb) fokozottan nehéz megszerezni. Egy csomó olyan diploma van, amiket ha megszerzel se fogsz vele jól keresni (tanár, orvos, gyógytornász, államigazgatás, kultúr menedzsment, stb). Egy csomó diploma meg olyan, hogy lehet vele jól is keresni, meg rosszul is, de nem is annyira magán a diplomán fog múlni, mint a saját képességeiden (művészeti területek kimondottan ilyenek).
Egy szakképesítés megszerzésével már rövid távon előnybe kerülsz mindenki mással szemben, akinek nincs olyan szakképesítése. Sok a hiány szakma, ahol kevésbé nézik a tapasztalatot, mert nem nagyon van más, aki elvégezze a munkát. Ezekkel a munkákkal rövid távon szinte biztosan jobban kereshetsz, mint egy diplomával kezdő állásban - és akár kevesebb idő befektetéssel is jobb megélhetést jelenthet, ha később egyetemre mész, sőt akár egy diplomás pályakezdő állás mellett is lehet jó kiegészítés, amíg a diplomás fizetésed elkezd majd emelkedni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!