Hogyan lehet elengedni az évek óta tartó feszültséget, amit az okozott, hogy "nem álhattam bosszút"?
Volt egy internetes barátom 17 évesen. Akkoriba egy nagyon labilis, bántható gyerek voltam, rengeteg gond volt otthon is. 8 hónapig tartott a "barátság", aminek a dinamikája abból állt, hogy míg ő bántott verbálisan, megalázott, elszigetelt másoktól és manipulált, addig én csendben nyeltem. Idegesítettek a dolgai, de mindig lenyeltem a bántásokat, mert azt hangúlyozta, hogy csak túlérzékeny vagyok. Néha néha kitörtek belőlem a felgyülemlett sérelmek, de olyankor mindig büntetett, szóval egy idő után már tényleg mindent magamban tartottam.
Erre otthon is rátettek, anyám mindig direkt még jobban idegesített, amikor látta, hogy feszült vagyok a lány miatt. A nyugodt gyerekből egy folyton dührohamot kapó valaki lett, 1x összetörtem a telefonomat és sírógörcsöt is kaptam, fiú létemre...
A helyzet sajnos annyira súlyos lett, hogy a végén már nem ettem semmit, folyamatosan fájt a hasam az idegességtől, depressziós lettem, öngyilkossági gondolataim voltak, és bekerültem egy terápiás intézménybe is, később pedig a pszichiátriára. Na most a barátság végén még rugott belém egy utolsót, majd amikor válaszolni akartam, akkor letiltott, ezzel méginkább fokozva bennem a tehetetlenség érzését. Aztán visszatiltott, de csak megint rúgni akart belém egyet, majd ismét eltűnt. Jó nagy g*ci volt.
Bennem ezután akkora düh volt, hogy hónapokig egy apróságtól is képes voltam olyan dührohamot kapni, hogy szétvertem a bútorokat a szobámban. Nem tudtam "bosszút állni", sehogy se tudtam levezetni a feszültségem. Az évek alatt ezt a rendkívül erős érzelmi csomagot csak eltemettem, de még mindig mérgez belülről. Hogyan lehetne letenni végre?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!