Mi lehet? Mit tegyek, hogy a szüleimet rávegyem arra, hogy segítségre van szükségem?

Sziasztok! Nagyon magam alatt vagyok és nem tudom mit tegyek. Az elmúlt pár évben nem múlott el a szomorúságom és csak rosszabbodott az állapotom.

Felmerültek ezek a tünetek:

-Ami régebben örömmel töltött el pl hobby az mára nem érdekel.

-Úgy őszintén elvesztettem minden iránt az érdeklődésem nem érdekelnek az emberek az iskola a jövő a hobbyk a családom barátaim vagy bármi más.

-Gyakran előfordul, hogy annak ellenére, hogy kipihenem magam teljesen fáradt vagyok.

Régebben egyébként amikor még nem voltak olyan nagy problémáim az alvással akkor az alvásba menekültem, hogy addig se érezzek semmit. Volt, hogy aludtam napi 10-13 órát . Az utóbbi hónapokban pedig gyakran példa van arra, hogy órákon keresztül nem tudok elaludni. Néha előfordul , hogy feliskelek de ez nem gyakori.

-Hónapokon keresztül evésproblémáim voltak. Keveset ettem és volt, hogy rosszul is lettem ez miatt hánytam, szédültem,és volt, hogy elsötétült minden perceken keresztül.Hónapokon keresztül ebben szenvedtem és volt 1-2 hét amikor normálisan tudtam enni de nem tartott sokáig. És szerintem most is visszafogok esni.

-Valamikor teljesen nem tudok oda figyelni a dolgokra és nem értem amit mondanak vagy teljesen elbambulok.

-Minden egyes nap fáj a mellkasom körül.

-Teljesen nem emlékszem dolgokra(fiatal vagyok)tisztára kitörlödtek az emlékeimből.

-Nagyon sokszor előfordulnak öngyilkos gondolataim .

-Illetve az időszak közepén elkezdtem magamat vagdosni és az elején még "működött" is. (Nem megoldás tudom jól és egyáltalán nem segít)De ez mostanra nem segít. Az elején még elég volt egyetlen mély vágás és teljesen megszűnt a lelki fájdalmam addig ameddig a vágások fájtak.

-Teljesen üres vagyok és úgy érzem hónapok óta, hogy nem élek.

Anyukám szerint csak szomorú vagyok majd elmúlik de szerintem ez sokkal súlyosabb. És nem is szeretne pszichológushoz velem fordulni szerinte ezekért a dolgokért felesleges. A szüleimnek az a nézőpontja, hogy egy kamasznak vagy gyereknek nem lehetnek problémái csak annyi a dolgunk, hogy tanuljunk. Majd felnőttkorban lehetnek bajaim addig meg ne mondjak semmit. Meg hasonlók.

Nem sajnáltatásként szántam!Másoknak is hasznos lehet ez a kérdés és a válasz(ok) azoknak számára akik hasonló helyzetben vannak.Aki meg negatív kommenteket akar írni az végképp ne itt tegye.Köszönöm!