Hogy döntsem el hogy szükségem van e a gyógyszerre vagy sem? Ha percenként váltakozik a hangulatom és véleményem.

31

Hol mondtam, h nem kell annyit tennie magáért, h orvoshoz elmenjen? Vagy elfogadjon bármi segítséget? Mert segítséget én pl. nem kaptam. Na jó, az alkoholizmusommal kapcsolatban igen, de a pszi betegségeimmel kapcsolatban SOHA,SEMMIT.

29-es voltam

És terápiára, pszichiáterhez is full magamtól mentem.

Csak éppen a depi tényleg nem olyan, h kelj fel és jàrj.

29, 32 voltam

27-es nagyon hosszút írt, de bemásolom és a sorok közé beírkálok, hátha egyszer egyetlen egy ember ezáltal megért vmit a közepes depresszióról. Tehát leszögezem, nem az enyhe depresszióról beszélek.

"Szerintem nagyon sok mindennel fordítva ülsz a lovon kérdező.

"csak nagyon sok altatóval tudok már aludni és nem akarok csinálni egész nap semmit"

Pont azért nem tudsz elaludni, mert nem csinálsz semmit egész nap, nincs ami elfárasszon, ezért nem vagy fáradt, nincs mit kipihenned. Ez a depresszióval is együtt járó lustálkodás legnagyobb hátránya.

Én ugyanígy vagyok vele. Ha lustálkodok, semmi komolyat nem csinálok egész nap, akkor nem tudok este elaludni, hajnalig forgolódok. Amikor meg kimozdulok, aktív vagyok nap közben, akkor elfáradok annyira estére, hogy nincs gondom az alvással."

Ez nem lustálkodás. A depressziós ember NEM TUD felkelni. Fetreng. Ezt lehet látni. Én depisen arra nem vagyok képes, hogy egy kib.szott mosást betegyek a mosógépbe és hányinger fog el arra gondolatra is, hogy majd ki is kell teregetnem. Egyszerűen úgy tudnám leírni, hogy olyan, mintha a Mount Everest-et kéne megmásznom úgy, hogy előtte háromszor leguggolni nem tudtam és nincs hasizmom (meg felszerelésem sincs).

"Mozogj, sportolj, legalább sétálni menj el, vagy otthon, vagy a szülőknél csinálj valami fizikai megerőltetéssel járó munkát. Takarítás, rendrakás, bármi, aminek haszna van számodra, vagy a család számára és előbb-utóbb úgyis el kéne valamikor valakinek végeznie. Akkor legalább a tennivalókkal haladsz és hasznos velejárója, hogy neked is van mit csinálni, amitől elfáradsz.

A sportolás, komolyabb fizikai igénybevétel egyébként természetes antidepresszánsként is működik. Egy csomó olyan természetes vegyületet termel az agyban, amik kedély javító hatásúak, segítenek ellensúlyozni a depressziót."

Na, nem ismétlem magam, erre nem képes egy depressziós ember.

"

"nem akarok csinálni egész nap semmit"

Ez komoly gond, még rosszabb, ha meg is engedheted magadnak, mert akkor hajlamos vagy egész nap ebben a semmit tevő önsajnálatban tapicskolva fetrengeni, ahelyett, hogy össze kéne szedned magadat.

Tudom, hogy nehéz célt, feladatot találni, de muszáj, mert az segít kimozdulni ebből a nihillből. Mindent elkezdeni a legnehezebb. Rávenni magad, hogy kimozdulj, elindulj és elkezdj valamit csinálni. De ha már meg van, hogy mit fogsz aznap csinálni, ki vannak a ruhák készítve, minél kevesebb az akadály előtted, akkor "már csak csinálni" sokkal könnyebb és ha bele lendülsz a tennivalókba, akkor utána sokkal könnyebben jön a flow, amikor már a lendület visz magával és abba sem akarod hagyni. Odáig viszont el is kell jutni, hogy csináld és élvezd a folyamatot."

Hát mondanám, hogy hova tedd a flow-t. :))

"

"Illetve nem tudok/akarok dolgozni mivel nem akarok/tudok már emberekkel találkozni."

Vegyél erőt magadon! A semmittevés legyőzése után minden sokkal könnyebben megy. Ha emberekkel nem akarsz találkozni, az egyre inkább kivitelezhető. Eladók egyre ritkábban vannak a boltokban, legfeljebb árufeltöltők, akik amúgy se akarnak vevőkkel bajlódni. Egyre több boltban vannak már automata kasszák, ahol nem kell a pénztárossal sem beszélni, stb.

Ha dolgozni nem tudsz emberekkel találkozás nélkül, akkor kénytelen leszel más munkát találni, de ez sem annyira lehetetlen, bár némi találékonyság, na és megfelelő szakértelem nem árt hozzá. Persze lehet, hogy egyszerűbb erőt venned magadon és megbirkózni az emberektől idegenkedéssel, mint olyan munkát találni, ahol nem kell emberekkel érintkezni."

Na itt legalább nem káros, amit mondasz.

"

"Sokszor fogat mosni is nehéz, hajat mosni sem szoktam, de mivel egész nap itthon vagyok, így nem számít"

Ez is rossz gondolat. Ezeknek az apró külsőségeknek az elhagyása pont, hogy segítenek beleragadni a semmittevésbe és hogy szétcsússzon az életed. Megteheted, hogy ne csináld őket, amivel még jobban szétesik a normális rend az életedben.

Sokkal hasznosabb, ha elkezdesz egy szigorú napirendet kialakítani és azt állandóan követni. Reggel korán felkelés, utána rögtön beágyazás, felvenni a kikészített sport ruhát, lemenni sétálni, futni, vagy bármi mást sportolni, aztán minden nap fürdés, átöltözés egy tiszta, normális, nappali ruhába, rendcsinálás, takarítás, hogy rendezetten kezdődjön a nap és máris van egy csomó tennivalód, illetve egy csomó mindent el is végeztél ezek közül, amik sikerélménnyel töltenek el."

A depressziós ember nem ad a személyes higiéniára. Ami jól esik akkor, amikor jól vagyok (zuhanyozni, hajat mosni, fogat mosni), az pokolbéli kínlódás depressziósan. Egyszerűen nem megy. Képzeld el úgy, mintha mindkét karod és mindkét lábad el lenne törve, egyedül lennél otthon és így kéne tisztálkodnod. Minden nap. Nem nagyon menne, ugye? Az okát ennek a higiénia hiánynak nem tudom, biztos van rá magyarázat. Vmi "ösztönös irtózás" a víztől és annak a jó hatásaitól (tiszta leszel, jó illatú.... nem akarsz az lenni és kész).

"

"Ha semmire sem költök, akkor szállásom lesz, ahol meg tudom húzni magam, szülői segítséggel pedig lesz mit ennem"

És élhetsz a végtelenségig folyamatos kudarc élménnyel, a szüleid nyakán teherként. Ahelyett, hogy felnézhessenek rád, büszkélkedhetnének veled és te segítenéd őket, ők tartsanak el téged és titkolják, hogy nem csak nem viszed semmire, de még a normális emberi életre sem vagy képes?"

Ez olyan iszonyat butaság, hogy erre nem mondok semmit. :(

"

"Nekem bőven megfelel hogy így élek, elvonultan a világ elől"

Ha neked megfelel, akkor miért nem élsz így? Ha így volna, élveznéd, hogy így élsz és nem itt kérdezed a megoldást és másoknak bizonygatnád, hogy neked megfelel..."

Így van. De a kérdező (ahogy megállapítottuk), nyilván nem akar igazából így élni. Csak nem tud - egyelőre - másképp.

"

"akkor miért szedjek gyógyszert, mikor attól volt hogy hánytam?"

Ha a gyógyszernek mellékhatásai vannak, akkor másikat kell keresni, ami a kívánt hatást ugyanúgy eléri, de a mellékhatások elkerülhetők. Ezzel fordulj az orvosodhoz."

Igen.

"Viszont bizonyos hatások nem csak a gyógyszeren múlnak. A gyógyszer csak a kémiai problémákat (egy részét) oldja meg, a pszichés, életvitelbeli és viselkedési problémák megoldása rád vár, neked kell rajta dolgozni. A végcél nem az, hogy életed végéig gyógyszerek oldják meg a problémáidat, hanem hogy segítsék a dolgodat, amíg eljutsz odáig, hogy már tabletták nélkül is tudsz normális életet élni."

Attól függ, hogy milyen depressziója van. Lehet, hogy nem kell neki gyógyszer, csak az elején, de ha bipoláris, akkor élete végéig a gyógyszereket szednie KELL.

"A gyógyszerek már csak azért sem képesek örökre megoldani a problémákat, mert egy idő után hozzá fog szokni a szervezeted a most szedett gyógyszerekhez és akkor úgyis másikat kell majd keresni helyette - amihez szintén hozzá fogsz szokni és ahelyett is másikat kell majd keresni. Ha közben nem dolgozol saját magadon is, akkor pláne csak átmeneti lesz a gyógyszerek segítő hatása."

Lóf.szt. Vannak, akik 10, de akár 20 évig is szednek egy adott antidepit, amivel jól vannak, de anélkül azonnal visszaesnek, még terápia mellett is! És ha az antidepi elveszíti a hatását, lehet másikat keresni és találni. Az megint jó lesz (lehet) 10 vagy 20 évig.

36

Nagyon jó, ügyes. Rúgjunk bele abba, aki már úgyis a földön fekszik, ugye.

35

Akkor ma este hol alszol? Mennyi xanaxot szedsz (pontos adagot írj) és mióta (pontos időpontot adj meg)? A nagyon sok altató, amit kérdésben említesz, az xanax, ezek szerint? Xanaxból szedsz sokat?

Nem lesznek rögtön elvonási tüneteid.

38

Csakhogy a "nagyon sok altató" nem 0,25 mg-os xanaxot jelent (akár 100 db, akár nem 100 db). Lehetséges, hogy 5-6 mg-ot szed akár estére vagy többet. (és még mondjuk 1-2-3-4 mg-ot napközben). Na, akkor oké, van neki mondjuk 1 mg-os xanax-ja egy dobozzal, elfogy neki 20 (vagy 10) nap alatt, következőre nem írják fel neki csak a köv. hónapban. Tehát máris van neki 10 (vagy 20) nap, amit nem tud megoldani.

"Keress munkát" - aham, és az aznapi munkáját aznap este ki is fizetik?

"... olyan gyógyszert kérj a dokitól, amivel bírsz dolgozni." - Ha tényleg a xanax az altató és tényleg annyi, amennyit saccolok (tehát lehet az akár napi 5 vagy 10 mg is), akkor tudod mennyi idő alatt lehet arról lejönni? Legoptimistább helyzetben is hónapok (de a kedvedért heteket írok) alatt.

Itt nagyobb beavatkozás szükséges. "bíztattam, míg te semmivel, holott eléggé probléma, ha holnap nem lesz hol aludnia, talán netje sem lesz, ahol segítséget kérhetne." Elhamarkodott voltál. Mindössze fel akartam volna mérni, hogy mekkora a probléma és utána javaslatot tenni. Gondolom te is úgy mész el a boltba, hogy tudod, hogy mit akarsz venni? Vagy úgy mész el egy programra, hogy tudod, hogy ott nagyjából mit szeretnél csinálni?

Kérdező, ha nagyon sok xanaxot szedsz és abszolút nincs megoldva az, hogy hol legyél a következő napokban, akkor irány a pszichiátria és imádkozz, hogy felvegyenek. Vagy marad az utcán alvás (még nincs olyan hideg). Gyógyszert mindenképpen szerezz, fogalmam sincs, hogyan tudsz. Van állandó vagy ideiglenes lakcímed? El tudsz menni a területileg illetékes pszichiátriai gondozóba? Fel fognak írni neked ott gyógyszert? Van családtagod, rokonod, barátod, ismerősöd, aki be tud fogadni egy-két-három napra? Vagy hosszabb időre?

Pszichiátria helyett lehet, hogy inkább addiktológiára kéne menned, fogalmam sincs, hogy így, az utcáról beesve felvesznek-e. Gyanítom, hogy nem. Hol laksz nagyjából? Budapesten? Itt a Nyírőben van három addiktológiai osztály, azok egyikébe talán felvesznek (csak az egyik jön szóba, a sima).