Hipochonder vagyok nagyon. Hogyan szabadulhatnék meg ettől?
5 évvel ezelőtt kezdődött, hogy ősszel sokszor fáztam és voltam fáradt, és akkor épp olvastam egy regényt, amiben egy szereplő rákos volt és így kezdődtek a tünetei,így megijedtem, hogy én is az vagyok, nagyon beparáztam. A mindennapjaimat az állandó aggodalom és stressz töltötte ki, ami miatt elkezdtem ok nélkül fogyni (azaz nem ettem kevesebbet és nem attól), ezt a tünetet is annak tulajdonítottam, hogy vagy rákos vagyok vagy cukorbeteg. Elmentem vérvételre, a háziorvos azt mondta, teljesen jók az értékek, bár volt 1-2-nél eltérés, amikről nem is tudtam, mit jelent, de az orvos nem jegyezte meg, hogy gond lenne, így átmenetileg megnyugodtam. Aztán kezdődtek más tüneteim, tikkelt a szemem, néha zsibbadt a lábam, izzadtam, de továbbra sem találtak gondot, én viszont úgy érezten, beteg vagyok, csak a vérkép nem mutatja ki.
Random jelentek meg olyan cikkek, hogy egészséges emberekről derült ki hirtelen, hogy súlyos betegségük van, közvetlen környezetemben is egy 18 éves fiú lett leukémiás, így még az sem nyugtatott meg, hogy fiatal vagyok, így nem lehetek olyan nagy valószínűséggel beteg. Voltak jobb időszakok is, amikor nem éreztem magam betegnek, például az elmúlt 2 évben csak 1x fordult elő ilyen időszak, hogy valamit felfedeztem magamon, de most 2 hete borzasztóan érzem magam lelkileg, már megint állandóan a tüneteket keresem, feszült vagyok, nem tudok aludni, nincs étvágyam, sírógörcsök törnek rám, nem tudom elterelni a figyelmemet. A családom próbál győzködni, hogy nem nézek ki betegnek, ez átmenetileg megnyugtat, de aztán megint észreveszek valamit és ideges leszek. A hipochondria minden egyes tünete pontosan illik rám, így biztos vagyok benne, hogy ez a bajom.
Szeretnék ettől a problémától megszabadulni, mert tönkreteszi az életemet,a kapcsolataimat, mindent. Pszichológushoz nem sikerült eljutnom, mert egyrészt időm nincs, másrészt a környezetemben élők, pl szüleim nem hiszik el, hogy én valóban hipochonder lennék.
Segítene, ha leírnák hozzám hasonló gonddal küzdők a saját tapasztalataikat és megnyugtatnának, hogy nem vagyok egyedül.
Bemásolom ide is a sztorim
Én is az voltam, de úgy tűnik, abbamaradt. Egy ideje már nem rettegek sem a haláltól, sem a halálos betegségektől, de még a kórházakba sem félek bemenni. Az üdvösségbe vetett hit segített. Miután legyőztem a pokoltól való (jogos) félelmem, a betegségek semmiségnek tűntek. Azon kívül felismertem, hogy azért féltem, mert lelkileg mindig készen akartam állni "a betegségre". Ez amolyan "jobb félni, mint megijedni". Ez persze nem ilyen egyszerű. Hosszú-hosszú folyamat előzte meg, és neked is azt tudom tanácsolni, hogy keress szakembert, ahogy én tettem, mert nem biztos, hogy ami nálam működött, az nálad is fog.
hipo az spanyolul csuklás
chonder pedig egy angol nyelvű szleng: [link]
hipo-chonder
Ez egy betegség lenne...? XD
Szia, én is hipochonder vagyok. Folyamatosan szorongok, és ma jött el az a pillanat, hogy nem csak a tünetekre kerestem rá, hanem magára a hipochonderségre.
Én mindig azzal nyugtatom magam, hogy fiatal vagyok, jó az immunrendszerem, nem volt semmilyen betegségem eddig. Attól mert 1 tünetet észlelek magamon, egy komoly betegségből, még nem biztos, hogy az van nekem. Sokszor még akkoris szorongok, ha sokáig tatt egy betegségből (megfázás pl) kigyógyulni, de közben én is érzem, hogy egyre jobban vagyok.
Szerintem keress fel pszichologust, kineziologust. Én is ezt fogom tenni. Illetve válts háziorvost, ha teheted, sokszor a háziorvos az egyik fő oka a hipochonderség kialakulásának.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!