Hogy szabadulhatnék meg az ilyen rögeszméktől tartós kényszeres gondolatoktól, tevékenységektől? (hosszú regény lett, elnézést)
Szóval lehet ennek több éve is, de csak mostanában tűnt fel, hogy valami nem oké. Akkoriban még lehet fel se fogtam miért csinálom de csináltam mintha normális lenne mint a lélgezés vagy a pislogás.
Egyik este kezdődött, hogy valamiért azt éreztem, hogy muszáj így megtapiznom, megtapogatnom az ujjbegyeimmel az összes falat a szobámban, hogy miért azt akkor sem kérdeztem csak csináltam mintha ilyen belső késztetés lenne. Persze ilyenkor valami rossz gondolat is néha átfut a fejemben mint "ha most nem érintem meg azt a falat, vagy ezt akkor rossz dolgok fognak velem történni, szellemeket fogok észlelni"..
És ez azóta sokszorozódott. Mind tevékenység és gondolat által.
A tevékenységek nem kergetnek annyira őrültetbe néha mint a gondolatok.
Tevékenységeknél néha ilyen van, hogy pl.az asztalomon kilóg épp egy könyv sarka akkor néha odapillantok és zavar, hogy kilóg és muszáj helyesen elrendeznem az asztalhoz igazítva, vagy korábban volt már megszűnt hogy ha beverem az egyik lábam a másikat is kell hogy jól hasson az érzet, valamit megvakarok akkor a másik oldalt is hiába nem kell úgy.
Meg annyi ilyen tevékenységet tudnék felsorolni, de nem szeretném hogy regény legyen de néhányat muszáj, hogy megértsétek.
Viszont a gondolatok a legrosszabbak.
Néhai munkahelyeimet nem tudom elengedni, a csapatot, jó hangualtot de hiába végeztem ott, eljöttem de a régi emlékek összemosódnak a valósággal és tudom már nem lesz ugyanaz mint régen, de bánt hogy már nem ott vagyok és eljöttem. Ezért is néha újra jelentkezek pedig nincs már ott esélyem tudom. Sokszor gondolok rájuk és nem tudok újnak esélyt adni ezek miatt.
Színekkel és stílussal is zavarban vagyok. Pl.a fejemben érzem csak ezt, hogy kell hogy legyen egy adott stílusom mint én imádom a koponyákat és a fekete dark,metal témás dolgokat ezért csak fekete pólókat kell hordanom fekete nadrággal és ehhez egy adott hajszínt is elképzeltem. De pl.ha sima kék farmerral egészíteném ki akkor már zavarna pedig valóságban jól áll.
Régen többször cserélgettem a táskáimat suliban és emiatt, mejegyezték nem leszóltak csak észrevették mókásan de lehet emiatt is van az, hogy vennék egy új táskát amit kinéztem és ahhoz ragaszkodok sokáig és ahhoz párosítok dolgokat. Ha lilát néztem ki akkor lila telefon, lila pompom dísz..stb.
És ezek miatt néha a mindennapi életem nehézségekbe akad mint munkakeresés, nem tudom eldönteni, milyen munkaterületen felelnék meg igazán kevés szakképesítéssel így folyton változik a régi emlékek hatása miatt de úgy tudom mit szeretnék csak ez befolyásol.
Néha még beképzelem, hogy erős szociális fóbiám van pedig igazából enyhe, de néha emiatt nem tudok kimozdulni és elszalasztok sok eseményt.
Persze lehet hatással rá, hogy iskolában még mielőtt megtaláltam volna a jó közösséget, kiközösítettek sokszor, szekáltak de csak lelkileg, sosem bántottak testileg de így is megviselt mai napig és sok mindent nem tudok elengedni és feldolgozni.
Nyilván első megoldásként a pszichológust mondanátok, és amit fel is fogok keresni de addig szeretnék itteni tippeket, megoldásokat kapni hátha valahogy tudom csökkenteni ezeket a dolgokat. Mert kitudja mikor kapok egyáltalán időpoontot is és elsőre nyilván nem múlik el minden.
Aki esetleg felismerné miben szenvedhetek az sokat segítene, persze nem szabad öndiagnosztiálzni magunkat de úgy mégis érdekelne miért van ez mikor régebben nem voltak ezzel gondjaim. És aki esetleg hasonlóban szenved megoszthatna néhány dolgot amit tudna ezzel kapcsolatban.
Ezt betegségnek lehet mondani mellesleg? Mármint mentális?
Előre is köszönöm a válaszokat és elnézést a hosszú regényért, de kellett részleteket is bele tennem. 24 éves lány vagyok mellesleg.
Ahogy az első válaszoló is írta, fordulj pszichiáterhez.
A fő kérdésedben már leírtad a választ, kényszerbetegségben (OCD) szenvedsz.
Ennek megoldására nincsenek "otthoni praktikák", itt elsősorban pszichiáterre van szükség.
Hármas félig hülyeséget beszél. A gyógyszer kellhet, és mellette terápia.
A gyógyszer szépen elnyomja a tüneteket, és ugy tudsz normalisan foglalkozni a pszichoterápiával, amit csinálhat pszichiáter is, ha van hozza terapeuta képzettsége.
Gyógyszer+terápia a biztosabb megoldás. (Nem, a gyógyszert nem kell örökké szedni)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!