A folyamatos idegesség, szorongás megbetegíthet?

Persze hogy a folyamatos idegesség, szorongás megbetegíthet! Ha ideges vagy, szorongsz, feszült vagy akkor felmegy a vérnyomásod, gyorsabban ver a szíved, megváltozik az anyagcseréd, megfeszülnek az izmaid (innen a feszült kifejezés is). Az izmok feszültsége nyomást gyakorol a körülöttük levő idegekre, belső szervekre, megváltozik a testtartás, viselkedés. Az idegesség adrenalin és más stressz hormonok termelésével jár, amik más tudatállapotba kapcsolják az idegrendszer és az agy működését, más gondolkodási módokat, eltérő fizikai működést eredményeznek.

A stressz segítő reakcióként alakult ki az emberben, még akkor, amikor a vadonban élt és menekülni kellett a vadállatok elől, vadászni kellett, harcolni egymással. A stresszel járó felfokozott figyelem, nagyobb mozgékonyság, jobb reakció a túlélés és a siker záloga volt ezekben a helyzetekben. Amikor a túlélés múlik rajta, akkor nem fontos a kényelem, nyugalom, pihenés, emésztés. Ezek az élettani funkciók ilyenkor háttérbe kerülnek. A szervezet túlélő, küzdő módba kapcsol. Kiélesednek az érzékszervek, felgyorsulnak reakciók, háttérbe szorul az elemzés és gondolkodás, előtérbe kerülnek az ösztönök, reflexek, izommemóriába beépült mozdulatsorok. Ezzel együtt gyorsabban használja fel a bevitt tápanyagokat is, gyorsabban fárad, jobban kimerül a szervezet.

Ezekre a működési mechanizmusokra viszont csak rövid időre, a veszély elmúltáig van praktikusan szüksége az embernek. Ha elmúlt a veszély, utána le kell nyugodni, ki kell üríteni a szervezetből az adrenalint, el kell lazítani az izmokat, le kell nyugodni pszichésen és fizikailag is. Vissza kell kapcsolni normál üzemmódba, amikor kisebb a tápanyag felhasználás, folytatódhat az emésztés, hogy legyen is tápanyag, ellazulhatnak, pihenhetnek az izmok, idegek, stb.

"Egész nap ideges vagyok"

Nyugató, meditáció, relaxáció, különféle nyújtási és légzési gyakorlatok.

"sokat fekszek nem nagyon mozdulok ki"

Komoly hiba! A környezetváltozás az egyik legfontosabb nyugtató tényező tud lenni. Érdemes elmenni legalább a környéken sétálni, de még ha helyhez vagy kötve, akkor is érdemes környezetet változtatni, pl. másik szobából home office-olni, mint ahol alszol és pihensz. Ha nincs hozzá elég hely, hogy ezt megtedd, akkor érdemes lehet a környezet berendezésének, elrendezésének megváltoztatásával (pl. beágyazni, más fények, pár nagyobb dolgot átrendezni) eltérő környeztet kialakítani. Már önmagában az átöltözés, átrendezés folyamata is segíthet egyik "üzemmódból" másikba átváltani mentálisan. A munkába járásnak nagyon fontos rítusa, hogy az otthonodból átmész a munkahelyre, hétköznapi ruhából átöltözöl munkaruhába. Ez a rítus és a környezetváltozás nagyon sokat segít benne, hogy átálljon az agyad, hogy most mást csinálsz, mint eddig.

A home-office-al ez eltűnt az emberek életéből, így könnyen összefolynak a dolgok és ez képes hozzájárulni a pszichés problémákhoz.

Ha nem mozdulsz ki, akkor is érdemes legalább a lakásban mozogni, sportolni, rendszeresen szellőztetni, sok vizet inni. Ezek is nagyban hozzá tudnak járulni a jobb, természetesebb anyagcseréhez, vérkeringéshez, közérzethez.

"Azóta ezen gondolkozok."

Ne gondolkozz rajta! Pláne ne agyalj ezen pörögve! Tereld el a gondolataidat, foglalkozz más dolgokkal! Mozdulj ki ebből az állapotból - szó szerinti és átvitt értelemben is. Menj el sétálni, futni, úszni, bringázni, napozni, stb.

"Lehetséges, hogy a szorongás testi betegséget okoz pl. szívbetegséget?"

A stressz, szorongás önmagában is képes fizikai tüneteket eredményezni, de az igazán komoly gondot az okozza, hogyha a szorongás miatt elhanyagolod azokat az aktivitásokat, amik segíthetnek megelőzni, megakadályozni a betegségeket. Pl. testmozgás.

Ráadásul a sportolás önmagában is általános kedély javító, antidepresszáns. Olyan hormonok, vegyületek szabadulnak fel tőle a szervezetben, amiktől jobb lesz a kedved, közérzeted. Serkenti a vérkeringést és az anyagcserét, a káros anyagok jobban kiürülnek miatta a szervezetből, ezáltal is egészségesebb lesz a szervezet működése.